|
|
Zrínyi Miklós Általános Iskola |
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette:
A Zrínyi Miklós Általános Iskola
Nevelőtestülete
2007
|
|
Zrínyi Miklós Általános Iskola |
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette:
A Zrínyi Miklós Általános Iskola
Nevelőtestülete
2007
Mottó..................................................................................................................................... 4
BEVEZETŐ………………………………………………………………………………… 5
HELYZETELEMZÉS
Küldetésnyilatkozat.................................................................................................... 9
1.Pedagógiai alapelvek,értékek....................................................................... 10
2.Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai, feladatai, eszközei.................................................................................................................................13
3.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................................................................................................................15
6. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI.....................................................................................................................................35
„A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak, semmi több.”
Peter Drucker
BEVEZETŐ
1990-től az iskolák egyre nagyobb autonómiát, önállóságot élveznek. A többször módosult közoktatási törvény szerint az általános iskola nevelő-oktató-szolgáltató intézmény, melynek egyik alapfeladata a helyi társadalmi igények kielégítése. Mindezt a fenntartó önkormányzat Fejlesztési Tervében és Önkormányzati Minőségirányítási Programjában a mi iskolánk számára is megfogalmazta.
Új pedagógiai program irását a 2007. 07. 01-én megalakult Zrínyi Miklós Általános Iskola létrejötte tette szükségessé, amely a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Kossuth Lajos Általános Iskola jogutódjaként jött létre.
Ez a pedagógiai program, melynek szükségességét és kötelezőségét a közoktatási törvény 2003. évi módosítása írta elő. A törvény 48.§-a rendelkezik a pedagógiai program kötelező tartalmi elemeiről, ezért kikerült belőle a minőségbiztosítási tevékenység és új dokumentumban, az Intézményi Minőségirányítási Programban jelenik meg.
Alapfeladatunk továbbra is a beiskolázási körzetünkbe tartozó, illetve – a szülők által minket választó – tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. Tagintézményünkben pedig a városban élő, sajátos nevelési igényű gyermekek képzése 1. – 8- évfolyamig. A feladat megvalósítása érdekében 8 osztályos általános iskolaként működünk, speciális tagozatunkon kettős összevonású csoportokban., illetve ifjúsági tagozat működik a délutáni időszakban.
A velünk közvetlen kapcsolatban élő családok szociális, anyagi- és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő- és oktató munkánk ehhez a helyzethez is igazodik. Tanórán és tanórán kívűl megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük, a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.
A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.
Egyetlen dolog nem változott, az itt munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást átadni a felcseperedő gyáli gyermekeknek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás új lehetőségeket és kihívásokat is biztosít a közoktatás intézményei számára. Az Unió célja, hogy 2010-re Európa a világ egyik legfejlettebb, gazdaságilag legversenyképesebb térségévé váljon. Ennek megfelelni iskolánk is csak úgy tud, ha szilárd alapokon nyugvó, biztos és továbbépíthető tudást közvetít, ha az élethosszig tartó tanulás eszméjét magáévá teszi, s egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kommunikációs képességek, az informatikai tudás fejlesztésére, az idegen nyelv elsajátíttatására, a testi és lelki egészség fontosságának megtanítására, a mentálhigiénés nevelésre…..
Gyál város oktatáspolitikájának alakulásában nagy szerepe van különleges földrajzi helyzetének, és lakossága összetételének.
Budapest szomszédságában, azzal szinte összenőve található településünk. Nagyon fiatal település, hiszen még az ötvenes években Gyál-liget néven emlegették a kirándulni vágyó fővárosiak.
Később nagyon sokan telepedtek le városunkban, akik a munkanélküliségtől félve a fővároshoz közel remélték családjuk megélhetésének biztosítását, valamint olyan családok, akik a fővárosból kertvárosi környezetben kívántak letelepedni.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Gyálon a Kossuth Lajos utca 48-52. szám alatt található. Jelenleg 538 kisdiák és 48 nevelő második otthona. Az 538 kisdiák 25 tanulócsoportban átlag 28-30 fős osztályokban ismerkedik a betűk és számok csodálatos világával, szerzi meg alapismereteit ahhoz, hogy felnőve hivatást, pályát válasszon.
Ezért is tartjuk fontosnak, egy odafigyelő, serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes diák a képességei szerinti legtöbbet tudja „kihozni magából”.
Tevékenységünket a fenntartó által megfogalmazott Alapító Okirat szerint végezzük.
Iskolánkban 48 pedagógus álláshelyen 48 nevelő látja el az oktató-nevelő munkát.
Közülük :
Középiskolai tanár: 6 fő
Általános iskolai tanár: 24 fő
Tanító: 15 fő
Gyógypedagógus: 3 fő
Kettő vagy több diplomával rendelkezik: 15 fő
Továbbtanul: 4 fő
Minőségbiztosítás szakterületen tett szakvizsgát két kolléganőnk, akik az iskolai minőségbiztosítási feladatot irányítják, koordinálják.
Fentiek alapján iskolánk személyi ellátottsága kedvező, szakos ellátottságunk 100 %.
Kapcsolataink sokrétűek. Szívesen vállaltuk és vállaljuk rendezvények megszervezését és lebonyolítását. Mindezekhez a személyi és tárgyi feltételeink is kedvezőek: a mi iskolánkban található a város legnagyobb tornacsarnoka, mely lehetővé teszi az eredményes testnevelés tagozat beindítását, és biztosíték erre az innovatív, megújulásra képes, nyitott tantestület.
Olyan intézményt képzel el tehát, amelyben:
a gyermekek korszerű, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehető legmagasabb szintű,
a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak,
az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük,
a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van,
a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg,
testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni,
életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód.
Mi olyan diákot szeretnénk nevelni, oktatni, aki
nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk nyitottá tenni
eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani
magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, akkor segítünk önbizalmat ébreszteni benne
kedves, ha rossz kedvű, akkor kedvességgel közeledünk hozzá
barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani
szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt
ha nem az okosság a fő erénye, akkor keresünk benne más értékeket
tisztelettudó
szófogadó
kitartó, de nem önfejű
ambiciózus, de nem törtető
együttműködő, de nem konformista.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola küldetése az, hogy a település és vonzáskörzete gyermekeinek nevelésére, oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben valósuljon meg, amely kiváltja a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését.
Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot.
Alakuljanak ki általános emberi személyiségjegyeik, legyenek becsületesek, mély érzésűek, önfejlődésre képesek, illemtudók.
A szülőket legfontosabb „szövetségesünknek” tekintjük, törekvéseink közösek.
A fenntartó önkormányzat bennünk mindig igazi partnerre talál, ha a város művelődéséről, kultúrájáról, szabadidős- és sporttevékenységéről van szó.
Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra.
1. Pedagógia alapelveink
A Zrínyi Miklós Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.
- Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Épületünk nagysága és elrendezése mindezt lehetővé teszi.
Ennek keretében:
- tiszteletben tarjuk a tanulók személyiségét
- a gyerekeket bevonjuk az iskolai életünk megszervezésébe
- a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük (csoportbontás, differenciált foglalkozás, stb. ) felzárkóztató fakultációk
- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük
- minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban is
- az iskola szeretetteljes, egymást becsülő, tisztelő emberi kapcsolatok kialakítására törekszik:
o tanuló és tanuló
o tanuló és nevelő
o szülő és nevelő
o nevelő és nevelő között
b.) Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.
Nevelőink szellemileg, erkölcsileg, és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
Ennek érdekében:
- a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, a számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt
- iskolánk olyan – az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismeretket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben
- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk
- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit
- szeretnénk elérni, hogy a tanulóink körében a tudásnak, a szorgalomnak, a munkának becsülete legyen
- törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre
- segítünk diákjainknak észrevenni. és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat
- törekszünk az emberek közötti kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására
- szeretnénk megismertetni tanulóinkat, nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a haza, a szülőföld iránti szeretetet
- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására
c.) Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében
Ennek érdekében:
- rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal
- igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy minél többet megismerhessenek iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről a szülők és a város érdeklődő lakosai
- ápoljuk, és bővítjük kapcsolatainkat a városban található, valamennyi iskolával, közművelődési intézményekkel
- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen
d.) Eszményeinkben, olyan tanuló képe él, ahol a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
- humánus
- fegyelmezett
- művelt
- erkölcsös
- kötelességtudó
- érdeklődő
- kreatív
- becsüli a szorgalmas tanulást, munkát
- képes a problémák érzékelésére és megoldására
- gyakorlatias
- jó eredmények elérésére törekszik
- van elképzelése a jövőt illetően
- becsüli a tudást
- aktívan részt vesz a tanulásban
- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit
- képes önállóan ismereteket szerezni, tudását tovább fejleszteni
- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan megfogalmazni szóban és írásban
- társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben egyaránt
- viselkedése udvarias
- szüleit, nevelőit, társait szereti, tiszteli
- képes szeretet adni és kapni
- szeret sportolni, mozogni
- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozottt
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. De nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt szemlyiségjeggyel.
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI
Iskolánk céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv és a partnerek elégedettségi vizsgálatainak eredményei határozzák meg.
Célunk
¨ a törvényes intézményi működés kialakítása
¨ a szakmai színvonal emelése
¨ esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció
¨ alapkészségek megalapozása, továbbtanulásra felkészítés
¨ kulcskompetencia fejlesztés, alapkészségfejlesztés, fejlesztési terv készítése
¨ tehetséggondozás
¨ a nevelő-oktató munka mérési, értékelési rendszerének kialakítása
¨ a testnevelés tagozatos oktatás és a mindennapos testnevelés hatékonyabbá tétele
¨ egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód megalapozása
¨ lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességének, érdeklődésének megfelelő programokat, tevékenységi formákat
¨ a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével önmaga és mások számára hasznosítani tudja
¨ a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek céljaink és érdekeink
¨ az európai kultúra, szellemiség beépítése az alapműveltségbe.
Ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak, a pedagógusoknak a következő elvárásoknak kell megfelelniük:
¨ legyenek jártasak a tudományokban és a nevelés művészetében
¨ igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, egységes követelményrendszert kialakítani
¨ munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek
¨ nevelőmunkájukban a gyermek-centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód és türelem tükröződjék
¨ működjenek együtt egymással és a partnereinkkel
¨ munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.
A fenti célokból adódó feladataink:
¨ iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk
¨ az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire,
¨ nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására
¨ testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelése, olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni
¨ diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket
¨ tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen
¨ folyamatosan kapcsolatot tartani a szülőkkel, az önkormányzattal és a társintézményekkel
¨ eddigi hagyományainknak megfelelően iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szervezett körzeti szintű programokon
¨ a nevelők nagyobb figyelmet fordítsanak a tanulói közösségek megszervezésére, és a tanulók életkorának megfelelő szinten vonják be őket a közösségek fejlesztésébe, ezáltal alakítsák ki bennük az önkormányzás képességét
¨ az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítségével
¨ szakkörök működtetése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából
¨ tanulóink megismertetése az Európai Unióval és az élethosszig tartó tanulás jelentőségével, érdeklődési körük szélesítése
¨ együttműködés a közművelődési intézményekkel a szabadidő változatos eltöltésének biztosítására.
„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” (Németh László)
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal.
Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendje szabályozza, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk.
A személyiségfejlesztés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett permanens tevékenysége.
Az iskolai nevelőmunkánkban személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:
érdeklődés igényét
a tájékozottságot, találékonyságot
a rugalmasságot, aktivitást
nyitottságot, problémaérzékenységet.
Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában
magabiztosságot
határozottságot
kreativitást feltételez,
és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé.
A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza.
A személyiségfejlesztés főbb területei:
A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése
Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni.
Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők.
Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják mire képesek.
Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével.
Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon:
a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy),
a képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás)
Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon:
a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)
a képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás)
A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása
A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok
Az élet és egészség védelme a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelői feladat. Az egészséges életmódra való nevelés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az iskola tehát felvállalja a komplex szocializációs szintér szerepét. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartása és fejlesztése.
Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és a pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása.
Kiemelt feladat 1-4 évfolyamon:
egészségvédő öntevékenység
befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség
természettudat kialakítása
Kiemelt feladat 5-8 évfolyamon:
egészségvédő öntevékenység önállósulása
önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás)
kreativitás, önkifejezés fejlesztése
reális énkép (önbizalom, önbecsülés), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése
A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása
Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül. Ezek elsajátíttatására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolákban.
Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon:
szociális hajlamok (kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás) szokásainak kialakítása
segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás
Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon
meggyőződés, előítéletek legyőzése
empátia, tolerancia
konfliktuskezelés, vitakészség formálása
A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei:
alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség
csoporttörvények hozatala, csoportszokások, hagyományok
tanulmányi munka
értékelési rend, jutalmazás, büntetés
nevelési beszélgetések, didaktikus játékok
manuális foglalkozások, kézműves tevékenység
bábozás
túrák, séták népi játékok, népszokások
iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.)
játékfoglalkozások
sportvetélkedők, sportfoglalkozások
felelősi rendszer
versenyek, pályázatok
ünnepségek, megemlékezések
osztályünnepségek
A tanulók személyiségének fejlesztése, képessége kibontakoztatása érdekében az iskola együttműködik a szülővel.
Az ingerszegény környezet mindannyiunkra hat, különösen érinti ez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Ezért nagyobb a veszélye a negatív társadalmi hatások érvényesülésének is.
Mindezek együtt napi kihívásokat jelentenek valamennyiünk számára, és szükségszerűvé teszik a személyiség- és közösségfejlesztési feladatok előtérbe helyezését.
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskolai közösségben elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához.
A szülő és az iskola közös feladata, hogy a gyermekekkel elsajátíttassa a közösségi együttműködés szabályait, az iskolai házirendet és szokásrendet, és azt életkorának és fejlettségének figyelembe vételével betartassa vele.
A közösségfejlesztés feladatai:
Az iskolai tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával.
Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különböző szabadidős tevékenységek).
Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezette, a környezeti értékek megőrzése.
Kommunikációs kultúra fejlesztése.
A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat.
Eligazodás az információs környezetben.
Elfogadó és segítőkész magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal, a másság tiszteletben tartása.
A közösségfejlesztés szervezeti formái:
Osztályközösség
Napközis csoportok
Tanulószoba
Iskolai sportkör
Szakkör
Legnagyobb közösségteremtő erővel az osztályközösségek bírnak, fejlesztésük elsősorban az osztályfőnök feladata, felelősége és kötelessége.
Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfőnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek.
Iskolánkban éppen ezért prioritást élvez a nagyfelmenő rendszer. 1-4. osztályokban egy tanító oktat magas óraszámban, és látja el az osztályfőnöki teendőket. Éppen ezért az évi tantárgyfelosztás elkészítésénél fontos szempont, hogy az osztályfőnök minél magasabb óraszámban taníthasson saját osztályában.
Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott egyaránt.
5. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK
5.1. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE
Iskolánk beiskolázási körzetéből adódóan sok a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyermek. A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségeket erősen magán viseli.
A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet.
Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség-zavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek /nem tudván lépést tartani osztálytársaival / beilleszkedési nehézségekkel küzd.
Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelő korcsoportban tanul.
Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség, stb.)
Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és a gyermekek közötti viszony nem megfelelő.
Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladataink:
Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány.
A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével.
Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába.
Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus fejlesztő pedagógus stb.)
A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.
Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.
A baráti társaság figyelemmel kísérése.
Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás.
Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről, orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával.
A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések).
Jelentős pedagógiai problémává vált az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést, változni kell a pedagógusnak is. Módszereinkben igazodni kell az új helyzethez.
A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.
5.2 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE
Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás.
Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.
A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.
A tehetség kibontakoztatását
serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a b: az érdektelenség, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése,
gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer.
A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek.
A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata.
Tanórákon:
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás
emeltszintű oktatás, és tagozatos oktatás
választható tanórai foglalkozások, fakultációk
fejlesztő foglalkozások szervezése
Tanórán kívüli foglalkozások:
tehetséggondozó szakkörök szervezése
tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások
levelező versenyeken való részvétel
felvételi előkészítők, továbbtanulás
kulturális rendezvények látogatása
sportversenyek
kapcsolat a városban működő zeneiskolával
kapcsolat a városi közösségi házzal
kapcsolat sportegyesületekkel
iskolai könyvtár
egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola)
Iskolánkban a testi tehetség fejlesztése céljából tagozatos testnevelés oktatás folyik 1. osztálytól kezdődően. A város adottságait és az iskola lehetőségeit figyelembe véve a következő sportágakban jelentkező tehetségek gondozására van lehetőségünk: labdarúgás, kézilabda, atlétika, asztalitenisz. A tehetséges tanulókkal a sportköri foglalkozásokon külön foglalkoznak a szakmailag jól felkészült nevelők. Házi bajnokságokat szervezünk labdarúgásból, kézilabdából. Részt veszünk a korosztályos területi és megyei versenyeken, melyeken értékes helyezésekre pályáznak tanulóink.
Különösen magas az érdeklődés a felső tagozatban a kézműves, az idegen nyelvi, a testnevelés, énekkar és az informatika szakkör iránt. A kézműves szakkör résztvevői rendszeresen vesznek részt eredményesen országos pályázatokon, angol nyelvből pedig a fakultáció – és a szakkör sikerének köszönhetően – több tanulónk alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
Alsó tagozaton az általános képességek fejlesztésével igyekszünk megteremteni az alapot a felső tagozaton folyó tehetségfejlesztő munkához. (irodalmi és kézműves szakkör, bábszakkör, alsós testnevelés, kézilabda szakkör, angol nyelv oktatása 2. osztálytól a tehetséges tanulók számára)
5.-6. osztályban magyart, tanító szakos pedagógus oktatja.
Felső tagozaton 5-8. osztályban a matematika tantárgy oktatása képességek szerinti csoportbontással történik. Ez a jó adottságokkal rendelkező gyerekek tehetségének kiteljesedését célzó képzési forma, mely elősegíti a gyengébb képességűek megfelelő ütemű haladását is.
Iskolánk kiemelt feladatként kezeli a számítástechnika tantárgy csoportbontásban történő oktatását.
Az idegen nyelveket (angol, német) is csoportbontásban oktatjuk. Célunk minél több tanulót eljuttatni 8.osztály végére az alapfokú nyelvvizsga szintjéig.
Tanulóinknak rendszeres házi versenyeken biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. (vers-és prózamondó, helyesírási, matematika, sportversenyek) Bíztatjuk és felkészítjük őket a városi, körzeti, területi, országos versenyeken való részvételre. Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására.
Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a
felkészüléshez. A könyvtár ideális helyszíne a művészeti, tudományos
szakköröknek, érdeklődési köröknek, verseny és felvételi előkészítőknek. Az
eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a
tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok, szótárak használatának. El kell
érni, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetőséget kapjanak a
hangzó anyagok, multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlő ismeretek
önálló feldolgozására. Lehetőséget kell teremteni az állandó Internet
hozzáféréshez.
5.3 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS
FELADATOK
Iskolánk tanulói közül --- tanuló veszélyeztetett. A tanulólétszám közel egynegyede. A velük való kiemelt foglalkozás, a hátrányok kompenzálása valamennyi nevelő feladata. A nevelőtestület tagjainak ilyen irányú tevékenységét jelenleg 1 főállású gyermekvédelmi felelős koordinálja. A többször módosított gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.tv. pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Az új törvény számos ponton találkozik a közoktatási törvény előírásaival, számos kérdésben határoz meg az iskolák vezetői, pedagógusai részére közvetlenül is feladatokat.
A közoktatásról szóló törvény 41.par. (6) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását és pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedéseket kell kezdeményeznie a nevelési-oktatási intézménynek.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus.
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai közé tartozik különösen:
A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
Családlátogatásokon részt venni a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot.
Segíteni a gyermekjóléti szolgálat tevékenyégét.
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni.
Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Feladata továbbá
A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása.
A segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés.
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.
A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés.
A veszélyeztető tényezők feltárása.
A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása osztályfőnök-tanár-szülő együttműködésével.
Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelőző céljait:
Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, ill. bármilyen más oknál fogva.
Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.
Az iskolának rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal.
Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését.
Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.
A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, ill. napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön.
Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység is.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket.
Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Az iskolának az is feladata, hogy a külső segítésen túl az iskola falain belül is segítse a veszélyeztetettség megszüntetését, vagy legalábbis ellensúlyozását. A mi iskolánkban ez a tevékenység az alábbi színtereken folyik:
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink főbb színterei.
Családlátogatások keretében meg kell ismernünk valamennyi tanuló családi hátterét, anyagi helyzetét.
Különös figyelmet kell fordítani mindazon családokra, aki anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak: az ő érdekükben kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal.
Felvilágosító tevékenység a szülők körében: mentálhigiéné, gyermekvédelmi, közoktatási törvény megismertetése. Formái: Szülői Munkaközösség.
A tankötelezettségi törvény betartása és betartatása, információkérés középfokú oktatási intézményekben továbbtanuló gyermekeinkről.
Természetbeni juttatás biztosítása: étkezési támogatás, tankönyv és taneszköz biztosítása. Tartós tankönyvek vásárlásával, kölcsönzésével biztosítjuk a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek tankönyvellátását.
Folyamatos, ruhagyűjtési akciónkkal biztosítjuk a rászoruló gyermekek évszaknak megfelelő öltözködését.
Minden veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítjuk a napközis és tanulószobai foglalkozások lehetőségét. Ezeken a foglalkozásokon biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra.
Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a hátrányok csökkentését. (könyvtár, szakkör, korrepetálás, fejlesztő foglalkozások stb.)
Szoros kapcsolattartás a városi gyámhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal.
Lelki segítségnyújtás megszervezése és rendszeresítése, „Ami a szívedet nyomja” levelesláda létrehozása a tanulók számára.
Fokozott felvilágosító tevékenység folytatása.
Osztályfőnöki munkatervekben a családi életre nevelés előtérbe kell hogy kerüljön.
Az arra rászoruló tanulóknak gyermekvédelmi támogatáshoz juttatása, eljárás a helyi gyermekjóléti hatóságnál.
Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezése.
A pályaválasztás, beiskolázás körültekintő megszervezése.
Az indulási hátrányok csökkentése korrepetálásokkal, differenciált oktatással, egyéni foglalkozások biztosításával.
Személyes, egyéni tanácsadás szülőknek és tanulóknak.
Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése.
Családi életre történő nevelés osztályfőnöki órák keretében
Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése.
A tanulók szabadidejének szervezése: tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidős programok.
5.4 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimálisra csökkentését. Leghatékonyabb eszköze a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha
- szétszórt figyelmű,
- nehezen tud koncentrálni,
- gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,
- túlmozgásos- túlzottan lassú,
- kézügyessége fejletlen,
- lassan vált át egyik feladatról a másikra,
- számolásgyenge,
- olvasási- helyesírási problémái vannak,
- a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
A felzárkóztatás célja:
- A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.
- Készségek, képességek fejlesztése.
- A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.
- Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
- Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
- Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
|
Tevékenység |
Módszer |
Felelős |
Határidő |
|
1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése |
- képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció; pl. DIFER - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése |
Pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztő pedagógus, pszichológus |
tanév eleje |
|
Megfigyelés |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
folyamatosan |
|
|
Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
tanév eleje, illetve közben |
|
|
beszélgetés (gyerekkel, szülővel) |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
folyamatos |
|
|
a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon-iskola napló vezetésével stb.) |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök |
első félév |
|
|
2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül) |
egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) |
Pedagógus, fejlesztő pedagógus |
folyamatos |
|
differenciált tanóravezetés |
Minden pedagógus |
folyamatos |
|
|
Korrepetálás Felzárkóztatás |
Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus |
folyamatos |
|
|
napközi, tanulószoba |
Napközis nevelő, tanulószoba vezető |
folyamatos |
|
|
előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) |
Tanító |
tanév vége |
|
|
mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól |
Tanító, szaktanár, Nevelési Tanácsadó szakemberei |
tanév eleje, illetve folyamatos |
|
|
tanulásmódszertan, tanulás tanítása |
Osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus |
tanév eleje, illetve folyamatos |
|
tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció |
Fejlesztő pedagógus, pedagógus |
folyamatos |
|
|
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) |
a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.) |
Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős |
folyamatos |
|
4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés |
tesztek újrafelvétele |
Pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztő pedagógus, pszichológus |
tanév vége |
|
dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) |
tanító, szaktanár, osztályfőnök |
tanév vége |
|
|
felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata |
iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfőnök |
tanév vége |
|
|
Megfigyelés |
tanító, szaktanár, osztályfőnök |
folyamatos, illetve tanév vége |
|
|
tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés) |
tanító, szaktanár, osztályfőnök |
tanév vége |
|
|
beszélgetés (gyerekkel, szülővel) |
tanító, szaktanár, osztályfőnök |
tanév vége |
Ezen tevékenységünkben segítséget nyújt számunkra a városi Nevelési Tanácsadó. A hátrányos- és veszélyeztetett, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók magas száma indokolttá tette a fejlesztő pedagógus alkalmazását, de pszichológusra is szükség lenne a jelenlegi tanulói összetétel ismerete alapján.
Addig is, míg ezen probléma megoldást nyer, nevelőink továbbképzéseken és önképzéssel sajátítják el a prevencióhoz és a kezeléshez szükséges ismereteket.
5.5 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE
Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.
Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességei kibontakoztatásában.
A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.
Célunk:
segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemû fejlõdését, akik az alábbi bármely okot tekintve:
a családi mikrokörnyezet,
a családi házon kívüli környezet,
a csonka családban élõ tanuló,
a munkanélküli szülõi háttér,
az iskolai elõélet miatt szociálisan hátrányos helyzetûek,
áttelepülés, lakhelyváltoztatás,
tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetûek.
A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei
A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet.
A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja.
Anyagi támogatásra a tanuló szülője kérelmet nyújthat be.
Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja:
diákétkeztetés: napközis (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd) három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény
tankönyvtámogatás, tankönyv-kölcsönzés az iskolai könyvtárból
a szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről
egészségügyi szűrővizsgálat
iskolaorvosi ellátás
Nevelési Tanácsadó
A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik:
felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, stb )
drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok,)
mentálhigiénés programok
pályaorientációs tevékenység
támogatások szerzése, pályázatok
Tehetséggondozás
A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő felkészítését.
Drog és bűnmegelőzési programok
Az alsó tagozaton az első osztályosokkal kezdve felmenő rendszerben megindult a DADA /Drog, Alkohol, Dohányzás, AIDS ellenes / program. A felső tagozaton az osztályfőnökök irányításával végezzük a felvilágosító tevékenységet és megelőzést , az osztályfőnöki órák keretében, illetve egyéni foglalkozásokkal, személyes beszélgetésekkel. A kábítószer, az alkohol és a drog fontos témakör a biológia órák keretében is. Legfontosabb cél: a megelőzés! Ennek érdekében segítséget kérünk a rendőrség illetékes csoportjától is.
Pályaorientációs tevékenység
Iskolánkban szabadidő szervező tevékenykedik, aki végzi a pályaválasztási, pályairányítási tevékenységeit is, és összehangolja munkáját az osztályfőnökökkel. A tevékenység nem csak a végzős diákjainkra, hanem az egész felső tagozatra kiterjed. Cél együttműködést kialakítani a tanulókkal és a szülőkkel, hogy minden nyolcadikos gyermekünk a lehetőségeit megismerve, a képességeinek ismeretében tudjon felelőséggel dönteni a jövőjéről. Jusson el minden családhoz a továbbtanulást segítő szakirodalom, tudjanak a döntést segítő rendezvényekről, börzékről, nyílt napokról, stb.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről
Erre a tevékenységre minden lehetőséget megragadunk, tájékoztatjuk a családot a szülői értekezleteken, a fogadóórákon, a családlátogatások alkalmával valamint a gyermekvédelmi fogadóórákon, ahol az iskola gyermekvédelmi felelőse várja az érdeklődő, tájékozódni kívánó szülőket. Természetesen igény szerint azonnali konzultációra is lehetőséget teremtünk órák előtt és után minden nap. Célunk, hogy minden rászoruló család tudomást szerezzen a juttatásokról, senki ne essen ki a szociális hálóból.
Helyi támogatások megszerzésének ösztönzése
Fontos feladatnak tartjuk, hogy az esetlegesen bonyolult adminisztrációs tevékenység elvégzésében sem hagyja magára az iskola a szülőket.
Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön
Elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy megismerjék osztályuk tanulóinak szociális körülményeit s ennek alapján személyes kapcsolatfelvétel útján győzzék meg a szülőket az iskola által szervezett tevékenységformák fontosságáról és hasznosságáról. A napköziben vagy a tanulószobán eltöltött időnek mérhető változást kell előidéznie a gyermekek neveltségében, viselkedésében és tanulmányi eredményében.
Gyermekjóléti Szolgálattal,
Nevelési Tanácsadóval,
Az Önkormányzat Gyámügyi Osztályával.
|
Idõpont |
Feladat |
Felelõs |
|
Május – június |
A hátrányos helyzetû tanulók felmérése, regisztrálása A hátrány |
Ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök |
|
Június , augusztus |
A tevékenységi formák megtervezése a következõ tanévre |
Ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök |
|
Szeptember |
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése |
Ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök |
|
Szeptember – június |
Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint |
Ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök |
|
Május |
Eredmények felmérése, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következõ tanévre |
Ifjúságvédelmi felelõs, igazgató helyettes |
6. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Iskolánkban diákönkormányzat működik. Munkájukat a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nevelő segíti, aki egyben képviseli őket az iskola vezetőségében és a szülői munkaközösségben. A diákönkormányzat gyakorolhatja jogát minden olyan kérdésben, melyet a közoktatási törvény 62-64. §-a számára biztosít. Az osztályközösségek 3 fő diákképviselőt választanak, s az így delegált tagok vesznek részt a saját munkatervükben meghatározott üléseken. Évente legalább egy alkalommal közgyűlést tartanak, megtervezik saját programjukat, javaslatot tesznek a házirend esetleges módosítására, szakkörök szervezésére, szabadidős programokra, a diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok programjára, az iskolai élet demokratikusabbá tételére.
A diákönkormányzat és az irányító nevelő feladata, hogy nevelő-oktató munkát segítő tevékenységüket tegyék még hatékonyabbá az alábbi területeken:
helyi hagyományok ápolása,
fejlesszék a tanulói öntevékenységet, önállóságot, felelősségérzetet,
szervezzék az iskolai tanulói ügyeletet,
segítsék megszervezni és megvalósítani a szabadidő hasznos eltöltését,
szervezzenek minél több játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő programot.
Gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, a családokkal. A szülői munkaközösség elsősorban a rendezvények szervezésében, lebonyolításában nyújt segítséget. Kapocs az iskolavezetőség és a szülői ház között.
A közoktatási törvény szerint él javaslattételi, véleményezési jogával. Tagjait az osztályközösségek szülői értekezlete választja és bízza meg. A szülői munkaközösség önmaga választja tisztségviselőit, az önmaga által készített működési szabályzat és munkaterv alapján tevékenykedik. Munkájukat az iskola szabadidő-szervezője segíti. Az iskola igazgatója folyamatosan tájékoztatja a választmányt az iskolai élet eseményeiről.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
családlátogatások
szülői értekezletek, fogadóórák
nyílt tanítási napok, órák
iskolai és osztályszintű rendezvények (farsang, Mikulás, karácsony, anyák napja, gyermeknap, közös kirándulás, túra, tábor, erdei iskola, színházlátogatások, sportrendezvények, társadalmi munkák, stb…)
szülői munkaközösség ülései, megbeszélései
pályaválasztási tanácsadás
előadások szervezése szakemberek közreműködésével
meglévő hagyományok ápolása és bővítése.
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében található jegyzék tartalmazza a nevelési-oktatási intézményekben a kötelező (minimális) eszközök és felszerelések felsorolását.
Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező felszerelések többségével rendelkezünk.
Iskolánk 20+5 tanteremmel, orvosi szobával, és fejlesztő foglalkozásra alkalmas szobával, 1 tornacsarnokkal és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, ebédlővel, melegítőkonyhával, könyvtárral, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel, kézilabdapályával rendelkezik.
A 10 alsó tagozatos tanulócsoport osztálytermi rendszerben, a 15 felső tagozatos tanulócsoport részben szaktantermi rendszerben tanul.
A szaktantermekhez kapcsolódó szertárak hiányoznak, összesen egy van, de a térképek, és művészeti neveléshez szükséges eszközöknek nincs helye. Jelenleg szekrényekben és a tanáriban helyeztük el ezeket a felszereléseket.
Nagy gond az épület állapota. Karbantartás, állagmegóvás, felújítás most történik, illetve 2007 nyarán kezdődött el.
A legszükségesebb taneszközökkel rendelkezünk, ill. ezek beszerzése folyamatosan és tervszerűen történik.
Fejlesztési, karbantartási, beszerzési tevékenységünk egy részét a rendelkezésre álló költségvetésből, karbantartók tevékenykedtetésével, pályázatokkal kívánjuk megoldani.
1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI
Érvénybe lépő tantervek 2004. szeptemberétől:
1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
2004/2005 NAT CS K K CS CS K K
2005/2006 NAT NAT CS K CS CS CS K
2006/2007 NAT NAT NAT CS CS CS CS CS
2007/2008 NAT NAT NAT NAT CS CS CS CS
2008/2009 NAT NAT NAT NAT NAT CS CS CS
2009/2010 NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS CS
2010/2011 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT CS
2011/2012 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT
/ NAT = A 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv
CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében előírt óraszám és tananyag csökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv
K = a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv/
A tanulók kötelező óraszámát a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdése szabályozza. A tanulók kötelező óraszámának és az egyes évfolyamok tananyagainak csökkentése 2003. szeptember 1-jén lépett hatályba az első és az ötödik évfolyamon, ezt követően pedig felmenő rendszerben.
1. évfolyam 4 óra x 5 nap = heti 20 óra
2. évfolyam 4 óra x 5 nap = heti 20 óra
3. évfolyam 4 óra x 5 nap = heti 20 óra
4. évfolyam 4,5 óra x 5 nap = heti 22,5 óra
5. évfolyam 4,5 óra x 5 nap = heti 22,5 óra
6. évfolyam 4,5 óra x 5 nap = heti 22,5 óra
7. évfolyam 5 óra x 5 nap = heti 25 óra
8. évfolyam 5 óra x 5 nap = heti 25 óra
A tanulók nem kötelező időkeretét a közoktatási törvény 52. § (7) bekezdése tartalmazza:
1. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra
2. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra
3. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2 óra
4. évfolyam a kötelező óra 10 %-a = heti 2,25 óra
5. évfolyam a kötelező óra 25 %-a = heti 5,62 óra
6. évfolyam a kötelező óra 25 %-a = heti 5,62 óra
7. évfolyam a kötelező óra 30 %-a = heti 7,5 óra
8. évfolyam a kötelező óra 30 %-a = heti 7,5 óra
A tanulók terhelhetőségének felső határa:
1. évfolyam heti 22 óra
2. évfolyam heti 22 óra
3. évfolyam heti 22 óra
4. évfolyam heti 24,5 óra
5. évfolyam heti 24,5 óra
6. évfolyam heti 24,5 óra
7. évfolyam heti 29 óra (2005. szeptemberétől)
8. évfolyam heti 29 óra (2006. szeptemberétől)
,Az egyéni foglalkozásokra biztosított órakeret: a kötelező órák 12 %-a. Fokozatosan lép hatályba: a 2004/2005. tanévben 6 %, ettől kezdve egy-egy %-kal emelendő.
2004/2005. tanév 6 %
2005/2006. tanév 7 %
2006/2007. tanév 8 %
2007/2008. tanév 9 %
2008/2009. tanév 10 %
2009/2010. tanév 11 %
2010/2011. tanév 12 %
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Zrínyi Miklós Általános Iskolában
A Pedagógiai Program Helyi tantervének kiegészítése
A módosítást a tantestület elfogadta 2007. október 24.-én
„ Az egészséges oktatást számomra az a fa jelképezi melyet a a termékenyítő víz mellé telepítenek. A talajban elhelyeznek egy kis magot, amelyben benne rejlik az egész fa terve, alakja, és arányai. Nézd, hogyan sarjad és hogyan terebélyesedik törzzsé, ágakká, levelekké, virágokká és terméssé. Az egész fa a szervesen kapcsolt részek folytonos láncolata, aminek a terve már benne rejlett a magvakban és a gyökerekben. Az ember hasonlatos a fához. Az újszülöttben benne rejlenek azok a tulajdonságok, amelyben az élete folyamán kibontakozhatnak.”
/Pestalozzi/
Törvényi rendelkezések
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8.&-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A nem szakrendszerű oktatást, a bevezető és a kezdő szakaszban kell megszervezni. 1-4. évfolyamon (kezdő szakasz) nem szakrendszerű oktatás, míg az (alapozó szakasz) 5.6. évfolyamon részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az 5.-6. évfolyamon, 2008. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kívánjuk bevezetni a nem szakrendszerű oktatást, a rendelkezésünkre álló időkeret 25%-ban, melyet az iskolai alapozó funkciók hatékonyságábak növelésére kívánunk fordítani.
Mivel a törvényi előírások alapján: Nem szakrendszerű oktatásban, tanár akkor taníthat ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzésben elsajátítja a 6-12 éves korosztály életkori sajátságaihoz illeszkedő, pedagógia, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket –továbbképzési- és beiskolázási tervünkben, kiemelt feladat és cél, hogy ezirányú 120 órás képzéseken vegyenek részt nevelőink. Elsősorban beiskolázásra kerülnek a tanári végzettségekkel rendelkező pedagógusok.
Második menetben azok a tanítók, akik nem rendelkeznek szakkolégiumi, vagy műveltségterületi végzettséggel.
Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen nevelőtestületünk 25%-a rendelkezik tanítói és tanári végzettséggel, illetve tanítói diplomája mellett 5.-6. évfolyamon is használható, műveltségterülethez kapcsolodó szakkollégiumi végzettséggel. Már az idei tanévben is történtek ilyen irányú pedagógusi beiskolázások.
Hosszú távú terveinkben pedig szerepel, igény és szükség szerint, hogy minden kollégának lehetőséget teremtsünk arra, hogy megfelelő továbbképzésen vegyenek részt.
Az 5.-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás bevezetésekor, az alábbi területeket, és feladatokat emeljük ki:
-A lényegkiemeléshez nélkülözhetetlen jegyzetelési technikák elsajátítása, és az önálló tanulás módszerének tanítása 10-12 éves korban.
-Az információszerzés- és feldolgozás képességének elsajátítása, fejlesztése (szelektálás, rendszerezés, felhasználás, bármilyen forrásból való tájékozódás).
-Kommunikációs képességek erősítése (különböző műfajok ismerete, értése, helyesírása, nyelvhelyessége, alkotása hétköznapi helyzetekben).
-Szociális kompetenciák fejlesztése
-Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás
-Nagyon fontos a módszertani kultúra fejlesztése, hogy az 5.-6. évfolyamon egyenlő arányban érvényesülhessen a „tanári” és „tanítói” módszer.
Ennek megvalósítására a tanulásszervezés során kerülhet sor. (differenciálás, csoportbontás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés stb.)
A helyi tantervben eddig bevezetett, és elfogadott tantárgyi struktúra változatlan marad. Mivel az osztályok fejlettségi szintje között, nagy különbségek vannak, különböző tanítási formák bevezetése szükséges, de biztosítjuk az egyéni fejlesztést, a nívócsoportos oktatást, és a csoportbontást, több tantárgynál.
Nagyon nagy gondot kell fordítanunk az alapvető készségek és képességek fejlesztésére, melynél iskolánk helyi sajátosságát kell elsősorban figyelembevenni, és így kialakítani az óraszámok megfelelő arányát.
Elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyaknál indokolt az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése. Intézményünkben a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tanulás iránti motiváció felkeltése is központi feladat kell hogy legyen.
A matematika tantárgyhoz köthető a problémamegoldás, a magyar nyelv és irodalom tantárgy pedig elsősorban a szövegértő olvasást és a kommunikációs képességeket foglalja magába.
Iskolánkban az olvasáskészség fejlesztése, a megfelelő olvasástechnika elsajátítása, íráskészéségfejlesztés és elemi számolási készség fejlesztése a legfontosabb feladat.
Képzési célok a magyar nyelv- és irodalom tantárgy nem szakrendszerű oktatásában
Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációkban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja a szövegét. Különbséget tud tenni –a gyakran megfigyelt- közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és szövegértés elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti, és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy –másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet.
Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli:
- a magán és mássalhangzók időtartamát
- a tulajdonnevek kezdőbetűjelét
- a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat
- a „j” hangot
- helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit
- hibátlanul választja el az egyszerű szavakat
A matematika tantárgyhoz kapcsolódó képzési célok a nem szakrendszerű oktatásban:
Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:
- A természetes szám fogalmát gazdag tartalommal kell kiépíteni a tízezres számkörben, segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben
- Kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket
- Formáljuk a sík- és térbeli tájékozodási képességet
- Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet
- Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését
- Valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet megalapozzuk
- Konkrét szituációkkal, példákkal alakít a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról
Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a mérésekez és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlása a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükséges, hogy a számkör bővítésére és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen
A jelenlegi pályázati feltételek összegzésének alapján vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást.
4.osztály: Heti 7 óra magyar nyelv- és irodalomból heti 1 óra: Kulcskompetenciafejlesztés, amelyet a nevelő a naplóban más színnel (pirossal) ír be.
4. osztály év végén a fent említett pályázati kiírásnak megfelelően felmérést végzünk.
A felmérés eredményét alapul használva, kívánjuk biztosítani a további felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást.
Felső tagozat: Heti 4 órából 1 óra a kompetenciaalapú, nem szakrendszerű oktatást biztosítja, a magyar nyelv- és irodalom tantárgynál.
Matematika: Csoportbontással – heti: 4,5 óra – biztosítjuk a kompetencialapú, nem szakrendszerű oktatást. Az 5. évfolyam 3 csoportban tanul, heti 0,5 óra, a kompetenciaalapú oktatás 6.-7. és 8. évfolyamon heti: 1 óra a tehetséggondozást bisztosítja.
Környezetismeret: 5 oszt. 2 hetente:
Természetismeret: 6 oszt. 1 óra
Történelem: 5 oszt. a kulcskompetencia fejlesztést, alapkészség-
Földrajz: 6 oszt fejlesztést biztosítja
Informatika: 5. oszt. Jelölés a naplóban piros színnel.
Félévkor és év végén szöveges értékelést kapnak a tanulók, a tanév eleji állapotfelméréshez képest mi a fejlődés eredménye.
A szöveges értékelést belső felmérés előzi meg minden esetben.
A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógusok két havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak, ahol az intézmény vezetőjével együtt megbeszélik a feladatokat, tapasztalatcsere, és további célok kijelölése a fő szempont.
ÓRATERV – alsó tagozat
1.o. 2.o. 3.o. 4.o.
Magyar nyelv- és irodalom 8 8 8 7
Matematika 5 5 4 4
Informatika - - - -
Idegen nyelv - 3
Környezetismeret 1 1 2 2
Ének 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika/Informatika 1 1 1 1/1 bontva
Testnevelés 3 3 3 3
Osztályfőnöki - - - 1
ÖSSZESEN: (óra) 20 20 20 23
Nem kötelező órák:
1. o. 2. o. 3. o. 4. o.
Angol nyelv - 1 1 3 bontással
Magyar nyelv- és irodalom 1 kompetenciaalapú okt.
alapkészségfejlesztés
Testnevelés 2 2 2 2 emeltszintű
test.nev.okt.
Magyar tehetségg.szakkör 1 1 1 1
ÓRATERV – felső tagozat
5.o. 6.o. 7.o 8.o.
Magyar nyelv- és irodalom 4 4 4 4
Történelem 2 2 1,5 1,5
Idegen nyelv 3 3+1 3+1 3+2
Matematika 4,5 +0,5 4 +1 4+1 4+1
Természetismeret 1,5 - - -
Fizika - - 1,5 1,5
Biológia - - 1,5 1,5
Kémia - - 1,5 1,5
Földrajz - 1 1,5 1,5
Ének 1 1 1 1
Rajz 1,5 1 1 0,5
Mozgóképkultúra - - - 1
Technika/Informatika 1 1 1 1 bontásban
Testnevelés 2,5+2 2,5+2 2+2 2,5+2
Ember- és társadalomismeret - 1 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Egészségtan - - - -
Összesen:(óra) 22,5 22,5 25 25
Nem szakrendszerű oktás biztosítása 5.- és 6. évfolyamon:
5. évf. 6. évf.
Magyar nyelv- és irodalom 1 1
Matematika 1 1
Környezetismeret 0,5 -
Természetismeret - 0,5
Történelem 0,5 0,5
Földrajz 0,5
Informatika 0,5 0,5
3,5 4,0
TANTERVVÁLASZTÁS
A Gyáli Zrínyi Miklós Általános Iskola a Nyíregyházi tantervcsaládot adaptálja.
Kivéve, az emelt szintű tantárgyak oktatását.
Bizonyos tantárgyak óraszámait a Pedagógiai Programban meghatározott céljainknak megfelelően változtattuk, a munkaközösségek javaslata alapján.
A tantervcsaládot, mint minősített tantervet az OKI tantervi adatbankjában tartják számon.
Lektorálta: dr. Ballér Endre egyetemi tanár
Helyi tantervünk alapját a nevelőtestület által elfogadott tantárgyi rendszer képezi.
Felépítésében az alábbiak szerepelnek.
1. Óraterv
2. A tantárgy tanításának céljai és feladatai
3. Javasolt taneszközök
4. Ellenőrzés, értékelés
5. Tananyag
6. Követelmények
TANTÁRGYI RENDSZER
A tantárgyak neve:
Magyar nyelv- és irodalom
Idegen nyelv ( angol, német )
Matematika
Történelem
Természetismeret(környezet)
Földrajz
Biológia
Fizika
Kémia
Ének-zene
Rajz- és vizuális kultúra
Számítástechnika, informatika
Technika, háztartástan
Testnevelés
Közösségi órák (osztályfőnöki, pályaorientáció)
Tantárgyi integráció
Műveltségi terület Tantárgyi- és integráció
Társ. és gazd.ismeretek magyar nyelv- és irodalom
Történelem:benne – dráma
Könyvhasználat
Emberismeret
Élő idegen nyelv Angol
Matematika Matematika
Ember- és társadalom Történelem: benne-emberism.
Állampolg.ism.
Ember- és természet Term.ismeret
Környezet
Ember- és természet Földrajz
Benne: gazd.ism.
Ember- és természet Biológia és egészségtan
Benne: emberismeret
Ember- és természet Fizika
Ember- és természet Kémia
Művészetek Ének-zene
Művészetek Rajz- és vizuális kultúra
Benne: mozgóképkultúra és
Médiaismeret
Informatika Számítástechnika
Informatika
Benne: könyvtárhasználat
Életvitel- és gyakorlati ismeret Technika – háztartástan
Testnevelés – sport Testnevelés
Tantárgy neve Tantárgy szerzője Tanterv forrása Tanterv szakértője
Magyar nyelv- és irodalom dr.Jenei Teréz OKI tantervbank dr.Ballér Endre
Dr.Koi Balázs egyetemi tanár
Fohsz Józsefné
- Hon- és népismeret 5. és 6. évf. magyar nyelv- és irodalom ill. történelem
- Az egészségtan a 6. és a 8. évfolyamon a biológia.
Dráma 5.- 8. évf. – integráltan a magyar nyelv- és irodalom tantárgyban,
Ember- és társadalomismeret 7.-8. évfolyam
- integráltan az osztályfőnöki tantárgyban, nem értékeljük
Egészségtan 6. évf. – integráltan az osztályfőnöki tantárgyban, nem értékeljük
Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam 0,5 ó
és a - rajz tantárgyban integrálva
Tánc 5.-8. évf. – integráltan a testnevelés és ének-zene tantárgyban, annak
részeként értékeljük.
Ember és társadalom 1.-4. évf. – integráltan a magyar nyelv és
Könyvtári informatika 1.-4. évf. irodalom tantárgyban, és inf.órán
Ember a természetben 1.-4. évf. – integráltan a környezetismeret
Ember a társadalomban 1.-4. évf. tantárgyban
Ember a társadalomban 1.-4. évf. – integráltan a technika és
Ember a természetben 1.-4. évf. életvitel tantárgyban
Az 1.-4. évfolyam és az 5.-8. évfolyam tantárgyi rendszere, heti kötelező- és szabadon felhasználható óraszáma ( félkövér betűtip.= bontás )
Tantárgy/évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 Integrálva
Magyar nyelv- és irod. 8 8 8 7 4 4 4 4 5.-6. hon.-és népism.
5.-8.évf.dráma+inf.
Történelem 2 2 1,5 1,5
Idegen nyelv 3+3 3+1 3+1 3+1 3+2
Matematika 4+1 4+1 4 3+1 4 3+1 3+1 3+1
Informatika 1 2 2 2 2 4.évf.Könyvtári inf.
Környezetism. 1 1 2 2 1.-4.évf.ember- és
term., ember- és társ.
Természetism. 2 2
Fizika 1,5 1,5
Biológia 1,5 1,5 6. és 8.évf.egészs.tan
Kémia 1,5 1,5
Földrajz 1 1,5 1,5
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 5.-8. évf.Tánc
Rajz 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1+0,5 Médiaismeret
Technika 1 1 1 1 2 2 2 2 1.-4.évf.Ember-és term.
Ember- és társ.
Testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2 2,5+2 2,5+2 2,5+2 2,5+2
Osztályf. 1 1 1 1 1 7.-8.évf.ember-és társad.
Kötelező: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
Szab. felh.( Angol nyelv) 1 1 1 3 1 1 1 2
Matematika 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2 2 2
Földrajz 1
Médiaism. 0,5
4./ Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
Iskolánk a nem kötelező ( választható) tanítási órákon a 2.-8. évfolyamon „ emeltszintű angol nyelv” tantárgy tanulását biztosítja az erre már jelentkezett tanulók számára, a 2007. július 1-i intézményösszevonás miatt kifutórendszerben.
Az emelt szinthez járó óraszámot, és költségeket a Fenntartó biztosítja.
6./ „Tagozatos angol nyelv” tantárgy tanterve:
1. o. Apáczai Kiadó tanmenete
2. o. Happy Hause I.
3. o. Happy Street I.
4. o. Happy Street II. ( haladó cs.)
School Bus 1. ( kezdő cs.)
5. o. Schine I. haladó
6. o. Schine II. haladó Projekt 2. norm.
7. o. Schine III. haladó Projekt 2 normál
8. o. Schine III. Emelt szintű haladó Projekt 3. normál
7./ „Emelt szintű” matematikaoktatás tanterve, tanmenete: dr.Hajdú Sándor tanmenete
8./ „Tagozatos testnevelés” tanterve, tanmenete: Apáczai Kiadó testnevelés
tanmenete, kiegészítve a szakköri tevékenységhez szükséges tananyag oktatásával.
2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök tekintetében olyan eszközöket válasszon a nevelőtestület minden tagja, amely:
Tartalmazza a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot, illeszkedjenek a tantervhez, legyenek áttekinthetők, lényegre törők.
Legyenek felmenő rendszerben egymásra épülők.
Benne a tananyag elrendezése szemléletes és logikus.
Legyen alkalmas a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában.
Tartalmazzon gondolkodtató, változatos feladatokat.
A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.
Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.
Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra.
Legyen alkalmas a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.
Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.
Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen.
Megjelenése tetszetős, esztétikus legyen.
A szaktanár választása alapján a tanulók és a szülők javaslatainak, véleményének figyelembevételével kerüljenek használatba.
A szülők által megfizethető legyen.
3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI
2. A nevelők a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
· az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
· az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
· egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
· magántanuló volt.
6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Iskolai értékelésünkben a következő szempontok dominálnak:
Önmagához viszonyítva fejlődött vagy hanyatlott a tanuló.
Objektíven mi az adott teljesítmény értéke.
A helyi tanterv előírásaihoz képest hol tart a tanuló.
Az értékelés célja, feladata:
A tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel és/vagy szövegesen
Visszajelzés a szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról.
Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára.
Az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez.
Az értékelés legyen:
motiváló, serkentő, ösztönző hatású
folyamatos és rendszeres
differenciált, személyre szóló (az eltérő adottságú gyerekeknek eltérő sikert biztosító)
tárgyilagos és objektív, feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak
preferálja a tehetséget, szorgalmat.
Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére, ezért az értékelésnél figyelembe veendők a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, vizsga, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek.
4. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI
A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök a tanulók bevonásával havonta, az egy osztályban tanító nevelők közössége az osztályfőnök irányításával negyedévente elvégzik s erről a szülőket írásban tájékoztatják. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok konszenzussal döntenek az osztályzatról.
Magatartás értékelésének követelményei 5-8. osztályban
A magatartás jegyben mindazt értékelni kell, amiről a nevelőtestületnek tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni.
Példás /5/ a tanuló magatartása, ha beszélgetésével nem zavarja társait, tanárát, az óra menetét. Az órai munkában aktívan részt vesz. Szívesen vállal közösségi munkát. Igyekszik tudása javát adni az órákon, tanulmányi versenyeken is részt vesz. A házirend szabályait betartja, sőt társaival is betartatja, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő. Magatartásával elősegíti a jó osztályközösség kialakulását. Tanulmányi munkáját a rendszeresség jellemzi. A magatartás érvényesül szünetekben és az iskolán kívül is.
Jó /4/ a tanuló magatartása, ha tanítási órákon nem beszélget, képességeinek megfelelően segíti az óra menetét A rábízott feladatokat elvégzi, de nem elég öntevékeny, kisebb hiányosságokkal dolgozik a közösségben. A házirend szabályait betartja. Az osztályközösség pozitív magjához tartozik. Legfeljebb csak egy szaktanári figyelmeztetése van.
Változó /3/ a tanuló magatartása, ha beszélgetésével gyakran zavarja az órát. A közösségi munkából kihúzza magát, társaira is negatív hatással van. Több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést is összegyűjt. Gyakran elkésik, esetleg van igazolatlan napja, órái. Tanulmányi munkája sem rendszeres.
Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a tanulók életkörülményeit, közvetlen környezetét, azt hogy mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját elvégezhesse.
Jó /4/ a szorgalma annak a tanulónak, aki teljesíti iskolai kötelezettségeit, de nem vesz részt tevékenyen az iskolai munkában. A házi feladatát csak ritkán felejti el. Felszerelése rendes és általában hiánytalan.
Változó /3/ a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanulásban nem elég kitartó, ezért időnként képességein alul teljesít. Iskolai kötelezettségeinek csak bíztatásra tesz eleget, munkája pontatlan, felületes. Házi feladata és felszerelése gyakran hiányos. Nem áll bukásra egyetlen tantárgyból sem.
Hanyag /2/ az a tanuló, aki a tanulásra semmi időt nem fordít, abból próbál megélni, amit az órán hall. Házi feladatát rendszeresen nem készíti el, így a tanulás és a gyakorlás hiánya miatt 1 vagy több tantárgyból bukásra áll. Felszerelése rendetlen, hiányos.
5. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI /SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS/
Intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük az első, a második, a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor.
5-8. évfolyamon minden tantárgyból osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét félévkor és év végén.
A 2-4. és 5-8. évfolyamon tanítási év közben az értékelés ötfokú skála alkalmazásával történik.
Intézményünk a tanulók teljesítményéről az alábbi módon tájékoztatja a szülőket:
Szöveges értékelést adunk negyedévente az ellenőrző könyvben/ az OM által kiadott új forma nyomtatványon a tanuló előmeneteléről minden tantárgyból.
Intézményünkben szöveges minősítést kapnak a tanulók 1.-3. évfolyamon félévkor és év végén, 4. oszályban félévkor minden tantárgyakból.
Az osztályfőnöki órák tematikája lehetővé teszi, hogy a tantárgy értékelése és minősítése alól eltekintsünk.
A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén 1-4. évfolyamon szövegesen, 5. évfolyamtól érdemjegyekkel minősítjük.
Iskolánkban a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése az alábbi szempontok szerint történik:
Magatartás:
Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül / múzeumlátogatás, kirándulás, színházlátogatás, stb.. idején/
Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül / óraközi szünetekben, napköziotthonban/
Társas kapcsolatai /az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt/
Környezetének alakítása, védelme
Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása
Szorgalom:
Tanórai aktivitása, figyelme
Tanuláshoz való viszonya
Többletfeladatok vállalása
Felszerelésének megléte, rendbentartása
Házi feladatainak gondossága, elkészítése
Kötelességtudatának fejlődése
A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai:
A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények tükrében.
Ismereteinek, képességeinek fejlődése.
Kimagasló teljesítményének értékelése.
Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében.
A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma.
Rendszeres felkészülése az órákra.
Feladatvégzése önállóan, csoportban.
A tanítói segítségkérés mértéke.
Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése.
Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.
- Alsó tagozatos tanulók teljesítményének szöveges értékelése
- APÁCZAI Kiadó által kidolgozott értékelőlap szerint
Az ellenőrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tűzött feladatok összegzése. Az iskolai értékelésben a KOT 70.§-ban meghatározott érdemjegyeket, az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk:
jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/.
Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk.
Tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszámának 50 %-a, és a kapott osztályzatok legalább felét (készségtantárgyak kivételével) szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia.
A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük:
- részletes megjegyzésekkel,
- kiegészítésekkel,
- javaslatokkal,
- a helyesírás osztályzattal történő minősítésével.
Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos értékelést a következőképpen váltja osztályzatra:
elégtelen 0 - 33 %
elégséges 34 - 50 %
közepes 51 - 75 %
jó 76 - 90 %
jeles 91 - 100 %
Egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró felmérést írnak a tanulók. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia. 25 % alatti teljesítmény esetén köteles újra írni. Ennél jobb eredmény esetén tanuló saját kérésére megismételheti a felmérést tanórán kívül. Mindkét esetben mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba.
A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlődési tendencia figyelembevételével. A félévi, év végi összefoglaló dolgozatok, ill. a nagy témazárók eredményei kétszeresen számítanak az átlagszámításnál.
Egy tanítási napon az osztályközösség csak egy témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a szaktanár egy héttel előre bejegyzi az osztálynaplóba.
A fentiektől eltérőek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értéklelt évfolyamok és tantárgyak.
A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékeléseket az 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe, s miután a tanár kézjegyével érvényesítette, a szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.
Minden évben november 15-ig és április 15-ig minden tantárgy elsajátításáról, a tanuló előmeneteléről írásban értesítjük a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül ill. ezt követően behívásos fogadóórát ill. szülői értekezleteket tartunk.
Félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. A dicséreteket az ellenőrzőben, a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell.
Az írásbeli számonkérés fajtái:
Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején minden tanulócsoportban, hogy a szaktanár tudja, milyen szinten áll a tanuló, meg tudja tervezni éves munkáját, felzárkóztatási programját, csoportba sorolását. (Ez nem használható fel az év végi érdemjegy kialakításánál.)
Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulót minőségileg és mennyiségileg is. (formatív értékelés).
írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűnek számítanak.
írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése félévente (munkafüzetben, füzetben) . Az értékelés módját a tanár határozza meg.
témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat kérdéseit a szaktanár állítja össze a munkaközössé jóváhagyásával, vagy központi feladatlapot használ.
Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásánál, az év végi ismétlés befejezésekor, valamint 4., 6., 8. évfolyam befejezésekor.
Szóbeli számonkérés:
A rendszeres szóbeli számonkérés segíti a kifejezőkészség fejlődését, a tantárgyi szaknyelv elsajátítását, egyes tanulók számára pedig – akiknél az írásbeli kifejezés problémát okoz – biztosítja az elsajátított tananyagról való beszámolás lehetőségét. A számonkérés során törekedni kell a megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segítő kérdések) . Figyelembe vétele: egyenértékű az írásbeli felelettel.
Felmérés és vizsga
Az 1. évfolyam végén : szintfelmérés olvasásból és matematikából.
4. évfolyam végén : iskolai belső vizsga.
matematikából írásbeli vizsga
6. évfolyam végén : iskolai belső vizsga.
magyarból írásbeli vizsga
matematikából írásbeli vizsga
6.-8. évfolyam félévkor: idegen nyelvből írásbeli vizsga+ matem.írásbeli
6.-8. évfolyam év végén: idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsga
+ matematikából írásbeli
Vizsgaanyag :
4. évfolyam végén : 1-4. évfolyam tananyaga
6. évfolyam végén : 1-6. évfolyam tananyaga
8. évfolyam végén : 1-8. évfolyam tananyaga
A vizsgákon az értékelés alapja: a helyi tantervi követelmények.
A vizsga jegye az egész évre vonatkozó - évközi jegyekből összeálló - érdemjegyet egy jeggyel javíthatja.
Vizsgaszabályzatunkat melléklet tartalmazza.
A tanulók minden tanítási órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és / vagy írásbeli feladatokat.
A feladat kijelölése:
tankönyvből, munkafüzetből, feladatgyűjteményből, segédkönyvekből történhet,
lehet önálló gyűjtőmunka.
Az otthoni munkához nyújtott segítség lehet:
kérdések,
órai vázlat.
Az elvégzett feladatok ellenőrzése történhet:
egyénileg,
frontálisan,
szóban, írásban.
Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem végzi el vagy nem pótolja a feladatait, a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja.
Nem kapnak a tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatot a tanítási szünetek idejére (őszi, téli, tavaszi szünet).
8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK
A tanulók fizikai állapotát minden osztályban a tanév során ősszel /szeptember, október / és tavasszal / március, április / mérjük a következő módszerek alapján:
Kötelező felmérések – kondicionális képességek:
1. Cooper teszt / 12 perc síkfutás folyamatosan /
2. Felülés / kifáradásig vagy max. 4 percig /
3. Karhajlítás – nyújtás mellső fekvőtámaszban / kifáradásig, vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc /
4. Helyből távolugrás / elugrás páros lábról – talajfogás páros lábbal /
5. Hasonfekvés, törzshajlítások hátra / kifáradásig, vagy max. 4 percig /
Választható felmérések – kondicionális képességek :
Függés hajlított karral, felső madárfogással
Felülés / 30 mp. /
Nyújtott-zárt ülésben előre nyúlás
10 x 5 m ingafutás időre
400/600 m síkfutás időre
60 m síkfutás időre
négyütemű fekvőtámasz / 30 mp. /
Készség- képesség felmérések :
kislabdahajítás / helyből/ nekifutásból /
távolugrás
magasugrás
kötélmászás
Testnevelés tagozat :
Évfolyamonként történő válogatással – feltételek:
vízbiztos úszás, min. 2 választható úszásnemben
kötelező ill. választható kondicionális képességek átlagszint feletti teljesítése
atlétikai, labdajáték mozgásanyag átlag feletti teljesítmény
(RÉSZEKÉNT A MINDENNAPI TESTEDZÉS FELADATAINAK VÉGREHAJTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM)
„Hogy az emberek megtanulják, és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egyénre, mint egész nemzetekre nézve, ahhoz az emberiség gondolkodását kell átalakítani”
/Fodor József/
- Bevezetés
A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért diákjaink a jövőben képesnek kell lenniük a mindennapi élet bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseit kezelni, megoldani.
Világszerte sok iskola kezdett el környezeti példaanyagot integrálni a helyi tantervek tárgyainak anyagába, ilyen módon fokozva a diákok érdeklődését és motiváltságát a természettudományok és egyéb tantárgyak iránt. Kutatók szerint a gyermekek, az ifjak igen fogékonyak a teljes, az egész befogadására. A NAT, és a kerettantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne tantárgyakra elaprózva tanítsunk, hanem holisztikusan ismerkedjünk a világgal, és az oktatás középpontjában ne a tananyag, hanem a tanuló fejlesztése álljon. Fontossá vált, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az iskolai életet, az eddigieknél jobban hassa át a környezeti nevelés. A másik fontos területs az egészségfejlesztés. Szakítani kell a hagyományos egészségnevelési szemlélettel.
Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munka is. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyeztét, mentális és fizikai kapacitását. A cél elérése érdekében, még az ártalmakkal való találkozás előtt kell segítséget nyújtanunk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltöbb 8 év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. E munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyeni, de az iskolának főszerepet kell vállalni, az egészségnevelésben.
Az intézményünk olyan keretet adhat amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek , magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.
Az elmúlt évek népegészségügyi adatai alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is az egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására.
A cél az, hogy minden iskola a saját iskolahasználói köréhez, a helyi adottságokhoz, és a felkészültségéhez igazodó egészségnevelési feladatokat fogalmazzon meg, és a saját programját valósítsa meg.
I. Előkészítő lépések, az egészségnevelés, egészségfejlesztés szereplői és színterei:
A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, és begyakorlására.
Az iskola vezetésének az a feladata, hogy megbízza a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett vagy a feladatok megszervezéséhez többletszakértelemmel rendelkező kollégát.
2. Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület részvétele, továbbképzés
Egészségfejlesztő csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik.
az intézményvezető vagy megbízottja
az iskolai drogügyi koordinátor,
az iskolaorvos, védőnő,
a testnevelő,
a szabadidő-szervező,
a diákönkormányzatot segítő pedagógus,
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
osztályfőnöki munkaközösség képviselői
Támaszkodniuk kell az osztályfőnökök, a szaktanárok és a munkaközösség–vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel.
3. Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése
A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti.
A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.
4. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok
A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.
4.2. Szülői munkaközösség, szülői szervezet
A szülői munkaközösség az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülői munkaközösséget, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.
4.3. Iskolaorvos, háziorvos védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.
Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével)
A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)
Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése
Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.
Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel.
A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést.
Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:
Az életmód és betegségek összefüggései
Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.
A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.
Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben
Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.
4.4. Iskolapszichológus (Nevelési Tanácsadó pszichológusa)
A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését.
Pedagógiai programunk nevelési program részében már utaltunk rá, hogy az elkövetkezendő időszakban szükség lenne iskolánkban pszichológus alkalmazására.
4.5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó, családsegítők
A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.
Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.
Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába.
A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
4.8. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe
A kábítószerügyi egyeztető fórumok fontos szerepet tölthetnek be a húszezres lélekszámot meghaladó települések életében, hiszen alapítójuk a helyi önkormányzat, így az iskolai egészségfejlesztési program megvalósításában is fontos szerepet játszanak. Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése.
5. Tájékozódás az érintettek körében
A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék.
A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni.
A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei.
5.3. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok
A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos.
Túl a tanári karon belüli, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel is célszerű megismerni.
6. Elemzési, információgyűjtési területek
Az előkészítő munka keretében tantestületi értekezleten ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégáktól.
Feltétlen tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet, illetve kik azok, akik a későbbiekben különböző részprogramok szervezésébe, végrehajtásába részt vehetnek.
Kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező tanár, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az előkészítő munkába.
Információgyűjtés majd naprakész informálódás a régió, megye és település egészségügyi hátteréről. Az egészségügyi szolgáltatásokról való tájékozottság sok segítséget adhat, mint ahogy az is, ha ismerjük azokat a személyeket, akiknek a támogatására a különböző egészségügyi programok (diákprogramok) szervezésében, lebonyolításában számítani lehet.
Mind több fenntartó próbál olyan módon is segítséget nyújtani intézményeinek, hogy rendszeresen tájékoztatja őket azokról a lehetőségekről, amelyeket hasznosíthatnak munkájuk során. Különösen sok segítséget jelent az, amikor a helyi, megyei szervek az adott régión, megyén, településen belül önállóan is kezdeményeznek felméréseket (szakemberek bevonásával), továbbá a téma feldolgozását segítő konferenciát vagy más szakmai rendezvényt szerveznek.
II. Az egészségnevelés iskolai területei:
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni, úgymint:
önmagunk, és egészségi állapotunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe
a személyes biztonság / közlekedés, rizikóvállalás /
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
mentálhigiénia / testi és lelki egészség /
Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatatok áthatják valamennyi alkalmazott mindennapi tevékenységét. Értve ezalatt: az iskola helyiségeinek tisztaságát, szellőztetését, világítását, fűtését, berendezését, a bútorzat állapotát, a tanulók terhelhetőségét, az órarend és a tanórai foglalkoztatás változatosságát, a megfelelő pihenőidő biztosítását, a mellékhelyiségek állapotát, a megfelelő higiénés szokások kialakítását.
Az iskolai programoknak olyan feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket kell tartalmazniuk, melyek célja:
az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,
az egészséges táplálkozás /pl. az iskolai büfé választéka /,
a mindennapi testmozgás,
a dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzése,
a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,
az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,
a szexuális nevelés – a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.
A közoktatási törvény módosítása és a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit.
A sportcsarnok átadásával egy időben indult el a testnevelés tagozatos oktatás. A tagozatos osztályokban a testnevelés tantárgy kiemelt óraszámú, fő versenysportága az asztalitenisz, a kézilabda, a futball, atlétika, úszás és a kosárlabda.
2007. szeptemberétől a következő programok működnek a mindennapi testnevelés érdekében:
A testnevelés tagozatos osztályoknak órarendbe iktatva tartunk napi egy testnevelés órát. (heti 5 óra, minden évfolyamon)
A nem testnevelés tagozatos tanulók részére a tanterv által javasolt délelőtti 2 ill. 3 testnevelés órát biztosítjuk.
A nem kötelező tanórai foglalkozásokon mindenki választhat a különböző sportágak közül: kézilabda, foci, atlétika, úszás, asztalitenisz, ill. a tanulók igényének és érdeklődésének megfelelő sportágak.
A napközis tanulók a tanulási foglalkozás megkezdése előtt irányított sportfoglalkozáson vesznek részt a napközis nevelők szervezésében.
A felmenő rendszerű úszásoktatás megvalósítása az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink igényévé váljon e szolgáltatás igénybevétele.
3. Tanórai foglalkozások
szaktárgyi órák témafeldolgozása / minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, pl. ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések /
4. Tanórán kívüli foglalkozások
Napközis foglalkozások /esetfeldolgozás, játékok, játékos gyakorlatok /
Délutáni szabadidős foglalkozások /sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások /
Egészségnap
Hétvégi iskolai programok /sportrendezvények, kulturális programok /
Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
Tájékoztató fórumok
Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató / osztályszintű vagy iskolaszintű, külső előadó meghívásával /
Szakmai tanácskozások, tréningek / tanárok ill diákok számára /
5. Iskolán kívüli rendezvények
Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.
Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátíttatása az iskolában, meghívott előadó segítségével.
Tegyük szebbé az iskola környezetét! Pl. versenyek rendezése, témával kapcsolatos plakátok készítése, osztálytermek tisztaságának, esztétikumának értékelése, témával kapcsolatos cikkek, írások gyűjtése.
Kirándulások szervezése a rendszeres testmozgás lehetővé tétele.
Minden tantárgy tantervében kapjon szerepet az egészséges életmód igényének kialakítása.
Kérdőívek segítségével helyzetfelmérés, a következő időszak céljainak, feladatainak konkretizálása.
A kérdőív értékelése:
A kérdőívek kitöltése réven nyert információt diagramon rögzítjük. Ez lehetővé teszi, hogy megjelenjék az iskola különböző szereplőinek a helyzetre vonatkozó eltérő percepciója. Egyben az is látható fog válni, hogy melyek a leginkább problematikus területek az iskola mindennapi működésében, amelyeket a fejleszteni kell, amelyekre az iskolai egészségfejlesztési tervben kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az elemzés alapján további célok megfogalmazása:
Rövid távú feladatok
Középtávú feladtok
Hosszú távú feladatok
A tervek elkészülte után a végrehajtás ellenőrzése a legfontosabb. A célok megvalósítása csak akkor lehetséges, ha helyes a kiválasztott cselekvéssorozat, feladatsor. A feladatok befejezése után szükséges újabb felméréssel megtudni, milyen területen értünk el eredményt, hol tapasztalható visszalépés, mely részfeladatot kell átgondolni és újból végrehajtani.
1.1. A program írásának indokai, céljai
Törvényben rögzített feladatunk Iskolánk környezeti nevelési programjának megalkotása, és ez alapján a környezeti nevelési tevékenységek tervszerű, összehangolt gyakorlata.
A program kidolgozásával célunk volt:
gazdag tevékenységeink rendszerszemléletű áttekintése,
komplex, egymásra épülő tevékenységekből álló tevékenységkör kialakítása
a tevékenységek "megmerevítése" helyett a folyamatos fejlődés lehetőségeinek kidolgozása
elősegíteni a tantestület együttgondolkodását ezen a mindannyiunkat feladatok szintjén is érintő területen, illetve
meghatározni azt, hogy részfeladatához ki, kitől milyen segítséget várhat el.
Iskolánk a múltban is nagy gondot fordított a környezetvédelmi és természetvédelmi
szemléletformálásra. Rendszeresek voltak a Túraszakkör tevékenységei, a hulladékgyűjtések.
2.1. Stratégiailag kiemelt céljaink:
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása
Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása
Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése
A természet szeretetére nevelés
A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés
A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés
A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése
2.2. Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok
Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés - Hulladékkezelési program, Kert program, Tisztasági verseny
Válogatott hulladékkezelésre szoktatás - Hulladékkezelési program
A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése - Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program
Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése - Helytörténeti program
Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése - Hagyományőrző program
A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása -
A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése
A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása - Kis kézműves foglalkozások
A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, ennek örömének megmutatása - Kert program
3.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei
Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.
Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozik több, a környezeti nevelési programokhoz kapcsolódó feladat.
Az iskola környezeti nevelési munkacsoportot állít fel. Kötelessége iskolánk környezeti nevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó környezeti nevelési tevékenységek összehangolása és a folyamatos minőségfejlesztéssel járó feladatok ellátása (mérések, értékelés, stb.), valamint - ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján - a Helyi tanterv környezeti nevelési szempontú felülvizsgálata.
3.2. A környezeti nevelési munkát segítő képzések
A környezeti nevelés terén sikeres, gyakorlott testületek általános tapasztalata, hogy az összehangolt, hatékony munkát egy olyan komplex, újszerű gondolkodást igénylő területen, mint a környezeti nevelés egységes, közös képzések hihetetlenül segítik.
Iskolánk testületének nagy hangsúlyt kell helyeznie az ilyen témájú képzéseken való közös (testületi) részvételre.
4. Módszerek, tanulásszervezési formák
Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk:
A tanítási órák klasszikus módszerei
Erdei iskola
Osztálykirándulások
Csoportszintű előadás napközis szabadidős időszakban
Csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban
Múzeumi óra
Szakköri foglalkozás
Verseny
Témanap
Akció
Terepgyakorlat
Tábor
5. A környezeti nevelés színterei
5.1. A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt
Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel.
A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek.
5.1.1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban
5.1.1.1. Környezeti nevelés a tanórákon
A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.
A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a "beleoldás". Beleoldásnak vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák.
A beleoldás módszerének előnye, hogy könnyű megvalósítani. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek.
A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását.
A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből:
kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között
szereplők cselekedeteinek értékelése
érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása
emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele
.Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatokat felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is.
A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.:
Gyalogos, kerékpáros túrák
A természeti környezet sajátosságai
Helyes viselkedés a természetben
Tájékozódás terepen
A zaj is szennyezi a természetet.
Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése).
A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.)
5.1.1.2. Környezeti nevelés az erdei iskolában
Az alsó tagozat harmadik és negyedik évfolyama ill. a felső tagozatos osztályok erdei iskolai programon vesznek részt. Ezek lehetnek szolgáltatótól megrendelt programok, vagy saját szervezésűek. Az erdei iskolai programok bentlakásosak, 3 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelező. A program költségeit a résztvevők, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi.
5.1.2. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban
5.1.2.1. Környezeti nevelés a tanórákon
A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.
A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.
A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be.
Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban.
A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához).
A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet.
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású.
A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.
5.3. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt
A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához.
"Szépítsük meg a sulit" tisztasági verseny
A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik.
"Zöld Ör(s)-ök"
A napközis csoportok az iskola udvarának és környékének rendben tartásán, szépítésén csoportosan dolgoznak (szemétszedés, falevelek összegyűjtése, ásás, ültetés, komposztkezelés, stb.)
A virágágyások folyamatos gondozása
Az iskola előtt lévő virágládák folyamatos gondozását két önként jelentkező osztály tanulói és osztályfőnökeik végzik. Az iskolakert virágosítása folyamatos, ápolása valamennyi tanulócsoport feladata.
Diavetítéses természetismereti előadások
Az erdei iskolákat és a terepgyakorlatokat követően ezekhez kapcsolódó, saját fotóanyagra épülő diavetítéses előadásokat tartunk a csoportoknak.
Városismereti terepgyakorlat
Minden alsó tagozatos csoport évente egy alkalommal, napközis foglalkozások keretében a négy év alatt négy egymásra épülő városismereti, helytörténeti kiránduláson vesz részt. Programunk során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük kultúrtörténeti és helytörténeti értékeivel. A felső tagozatos helytörténeti vetélkedőhöz kapcsolódik.
Hagyományőrző foglalkozások
A tanév során kétszer négy alkalommal korcsoportok szerinti bontásban (1-2. illetve 3-4. osztályosok részére) az időszerű jeles napokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó népi hagyományok megismertetését célzó előadást rendezünk.
Kis kézműves foglakozások
Minden alsó tagozatos csoport számára évente két alkalommal, napközis foglalkozások keretében természetes anyagokra és hagyományos kézműves technikákra épülő foglalkozásokat tartunk. Egy foglalkozáson egyszerre egy tanulócsoport vesz részt.
Jeles napok
A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból. A tanév során két-három alkalommal rendezünk az évszakok jellegzetességeihez, természet változásaihoz kapcsolódó rendezvényt (A természet napjai), a jelentősebb környezetvédelmi napokról is általában napközis szabadidős időkeretben emlékezünk meg (A víz világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja). Minden évben más-más tartalommal bíró rendezvényt szervezünk a három jeles nap kapcsán.
Táborok
Iskolánk több tábort is szervez kimondottan a környezeti nevelési céljaink megvalósítása érdekében ( honismereti tábor, kézművestábor).
Szakkörök
Szakköreink októbertől júniusig folynak, meghirdetésükre és a jelentkezésre szeptemberben kerül sor.
Túraszakkör
Alkalmanként szombati napokon a környékbeli hegységekbe egész napos kirándulásokat szervezünk az ország távolabbi pontjaira.
6. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai
Az ismertetett tevékenységek közül több egy-egy megfogalmazott cél köré csoportosul. Mind a megvalósítást, mind pedig az értékelést, fejlesztést hatékonyabbá teszi, ha ezeket a tevékenységeket együtt tervezzük meg, egységes program részeiként kezeljük. Ezek alapján a következő programok fogalmazhatóak meg:
A./ Iskolakert program
Ez a program foglalja össze az összes, az iskola külső környezetének parkosítására, a kényelmes, kultúrált pihenés feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységet: a virágágyások folyamatos gondozását, a Zöld őrsök munkáját.
A program fontos jellemzője, hogy kiemelt szerepe van az önkéntes részvételnek és munkavállalásnak.
Elemei: a virágágyások folyamatos gondozása, Zöld őrsök.
Válogatott hulladékgyűjtés az osztálytermekben: Az osztályok mindennapi élete során az osztálytermekben "termelődött" hulladék válogatott gyűjtését, és elhelyezését szeretnénk megoldani, valamint célunk az ezzel kapcsolatos háttérismeretek, viselkedésformák elsajátíttatása. Ennek jövőbeni hozadéka az lesz, hogy a tanuló megismerkedik a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés alapjaival, ami így beintegrálódhat a család élettevékenységébe. A gördülékeny működtetés feltétele a folyamatok gondos megtervezése.
Hasznosítható-anyag gyűjtés: Az iskolai papírgyűjtés a tanév idején 2-szer történik. A papírgyűjtés eredményét precízen nyilván tartjuk. Fontosnak tartjuk a munka eredményeinek szemléletes prezentálását. Szeretnénk tudatosítani azt, hogy minden 60 kg papír egy vágásra érett fa életét menti meg. Az osztályok így "erdőt" gyűjtenek és telepítenek maguknak. Ennek az eredménye faliújságon kifüggesztve kis "fácskákkal" szemléltetve folyamatosan látható, nyomon követhető. Az évzárón az első három osztály megkapja az "ERDŐTÜNDÉR"(alsósok) és a "NAGY ERDŐTELEPÍTŐ" (felsősök) kitüntetést.
C./ Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program
A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése egy vidéki városban alapvető feladata a környezeti nevelésnek. Ezt program szinten kell fölkarolni, és elengedhetetlen feltétel a csapadékálló, biztonságos, kellő kapacitású kerékpártároló.
Együttműködő társadalmi szervezetként számíthatunk a gyáli Rendőrség közreműködésére.
Elemei: kerékpár tároló létesítése, üzemeltetése, kerékpáros akciók, túrák, belső kerékpáros propaganda (plakát, rádió, újság).
A felső tagozatos városi helytörténeti verseny mellett (felkészítő terepgyakorlat és vetélkedő) az alsó tagozatban - a felsős terepi kiránduláshoz hasonló - terepgyakorlatot szervezünk, amelyhez munkalapokat dolgozunk ki.
Elemei: helytörténeti terepgyakorlatok, Helytörténeti verseny.
Az alsó tagozat harmadik és negyedik évfolyama és a felső tagozatos osztályok erdei iskolai programon vesznek részt. Amennyiben ezek saját szervezésűek, a bevont szakemberekkel kiépült szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy az erdei iskola nevelési céljait és a közölt ismeretanyagot szorosan összehangoljuk az évközi munkával, és lehetőség adódik a program lefutása után ismétlő, rendszerező foglalkozásokra is. Így lehetséges, hogy az erdei iskola a tanítási órákon folyó környezeti nevelési tevékenységgel szoros egységet alkosson.
Elemei: erdei iskolák, diavetítéses természetismereti előadások, természetismereti tanítási órák.
Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak.
Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.
Iskolánk arculatának fontos eleme a város lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen.
Ez a nyitottság viszont - néhányak ellenőrizhetetlen vandalizmusa miatt - sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kultúrált pihenést szolgáló eszközökkel való fölszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.
A./ A virágágyások telepítése, állapota, folyamatos gondozása
B./ Az iskola tornacsarnok előtti területének folyamatos gondozása, és sziklakert kialakítása
A tornacsarnok előtti terület gondozása, rendszeres, alaposabb öntözése, nyári gyomlálása nem megoldott feladat. Alkalmas a terület sziklakert építésére és olyan növények telepítésére, amelyik a környezetismeret és biológia tanítása során bemutató anyagot adnak.
C./ Madárbarát "állapotok" és környezet megvalósítása az udvaron és az ablakokban
Etetők és költőodúk kihelyezése az udvar fáira a madarak megfigyelését, tanulmányozását teszi lehetővé. A téli folyamatos "madárgondozás" rendszerességre szoktat, ismeretekhez juttat, élményt nyújt a tevékenykedők számára, összességében óriási a szemléletformáló hatása. A programmal kapcsolatos teendők részint szakköri, részben pedig napközis szabadidős keretben valósulnak meg.
D./ Kerékpártároló kialakítása
7.2. Az iskola belső környezete
Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a gyerekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi.
Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt.
A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc.). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható.
A természetismereti órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezen a területen is fontos előrelépnünk.
7.3. Egészséges életmódot támogató módon és környezettudatos értékek szerint működő iskolai büfé
Az iskola elkötelezi magát az egészséges, környezettudatos elvek alapján működő iskolabüfé megvalósítása mellett. Ez talán az egyik legnehezebben kivitelezhető feladat, mivel ezek a szempontok - az első időszakban - közvetlen üzleti érdekekkel ütköznek, mert a fogyasztói igények változása hosszabb folyamat.
A büfé működésének néhány szempontja lehet: a büfében forgalmazott áruk feleljenek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, kerülendők a cukrozott termékek, a fémdobozos csomagolású és az eldobható csomagolású termékek. A tanulók találkozzanak azzal a szemlélettel, hogy az egészségtelen táplálkozás rossz szokás, az eldobható csomagolástechnika anyag és energia pazarló, a jövő felélése.
7.5. Kommunikáció, faliújság, rádió
Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a környezetvédelmi faliújság, az iskolarádió, internetes honlapunk. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a városunkban, a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programjainkról.
7.6. Zöld könyvtár, zöld videofilm és CD-tár létesítése
Az iskolai könyvtárban külön polcokat jelölhetünk ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-knek. Ezzel nem csak ezek használatát segítjük, hanem fölhívjuk a diákok figyelmét a téma fontosságára.
Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos feladatunk.
8.1. Belső kapcsolatok: iskola- szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén
Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt.
Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés alakult ki a szülőkkel a tantermek rendszeres felújításában, hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán.
Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladataikról.
8.2. Az iskolák külső kapcsolatai a környezeti nevelés terén
Fontos az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal való együttműködésünk fejlesztése. Ez idáig ez elsősorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttműködésre van lehetőség a település szintű környezetvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Konkrét lehetőség adódik például fiatalok bevonására a városi Környezetvédelmi Program kialakítása kapcsán.
A helyi civil szervezetekkel és a város vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrétűbb részvétel.
Szintén egyes rendezvényünkhöz, programunkhoz kapcsolódóak a támogatókkal, szponzorokkal kiépült kapcsolataink. Támogatóink elsősorban iskolánk életéhez valamilyen módon kapcsolódó helyi vállalkozók sorából kerülnek ki.
9. A környezeti nevelés értékelése, minőségének fejlesztése
A célok elérésének minősítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának.
A programok részeit képező tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és minősíteni.
9.1. A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése
A környezettudatos magatartást, szemléletváltozást jellemző paraméterek mérésének módszertana még gyermekcipőben jár, mégis jó néhány sikeres kísérlet ismert. Ezek például:
célzott megfigyelések az iskolában, az erdei iskolában,
szociometriai felmérések,
interjúk,
kérdőívek kitöltetése.
A méréseknek két szintjét vezetjük be:
Mérnünk kell a legfontosabb, stratégiailag kiemelt környezeti nevelési célok megvalósulását meghatározott időközönként, kétévente. A kezdeti állapotfelmérést a Környezeti nevelési terv kialakításakor elvégezzük.
Mérnünk kell az egyes tevékenységek eredményességét, illetve a programok elemeként folyó tevékenységek esetében a program eredményességét. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg.
A mérések rendszerét a környezeti nevelési munkacsoport dolgozza ki, a méréseket ugyancsak a munkacsoport végzi a programfelelősök és szaktanárok közreműködésével. (Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez - a szervezési sajátosságok mellett - kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is.)
A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. Ezek kidolgozása a következő időszak feladata. A sikerkritériumok feltétlenül része kell, hogy legyenek a környezeti nevelési programnak.
A mérések eredményeit földolgozzuk, és összevetjük a korábbi méréseink eredményeivel. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát.
Előkészítése a környezeti nevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelelősök illetve az érintett szaktanárok, vagy a stratégiailag kiemelt célokkal kapcsolatosan a környezeti nevelési értekezlet hozza.
Az értékelés alapján elsősorban a programfelelős - kiemelt célok esetében a környezeti nevelési értekezlet - keres módosítási, fejlesztési lehetőségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Ehhez a munkához a környezeti nevelési munkacsoport szakmai segítséget nyújthat.
Első lépésként az 5-8 osztályokban kitöltetünk egy kérdőívet, amely a globális környezeti problémák ismeretét, a helyi környezeti problémák felismerését célzó kérdéseket tartalmazza, illetve vizsgálja a diákok helyzetfelismerését a cselekvés terén.
Programunk tervszerűsége és minőségfejlesztési elemei garanciát jelentenek arra, hogy az a roppant energia, amit testületünk az iskola környezeti nevelési tevékenységébe fektet, minél hatékonyabban szolgálja fent megfogalmazott céljainkat.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete alkotó tevékenységének eredménye ez a Pedagógiai Program.
Tették azt abban a hitben, hogy nevelő-oktató munkánk színvonala jobb legyen, s tanítványaink az itt folyó munka következtében könnyebben boldoguljanak, alkalmazkodjanak majd rohanó, változó, fejlődő világunkba.
Megköszönve eddigi tevékenységüket, a program megvalósításához kívánok nagyon jó munkát, lelkesedést, lendületet, jó egészséget!
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére,
az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és
hogy megtanítson megtalálni azt,
amit szeretünk csinálni.”
/Szent-Györgyi Albert/
Ezen gondolatokkal ajánlom a Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját elfogadásra.
Gyál, 2007. 09. 01.
Juhász Ida
Igazgató
Jelen pedagógiai program 2007 szeptember 1-jén lép hatályba, a visszavonásig érvényes.
Módosítására akkor kerülhet sor, ha az a nevelőtestület kétharmados többséggel indítványozza. Módosítása során az elfogadásra érvényes eljárási szabályok az irányadók.
A pedagógiai programot négyévenként felül kell bírálni.
Első felülbírálat időpontja: 2011. augusztus 31.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját elfogadta:
a Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete a 2007.
nevelőtestületi értekezletén
Nevelőtestületi Határozatával.
Egyetértését nyilvánította:
a Diákönkormányzat képviseletében
Reegn Frigyesné
DÖK vezető
a Szülői Munkaközösség képviseletében
SZMK elnök
Véleményezte:
szakértő
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyta :
Gyál Város Önkormányzatának
Képviselőtestülei ülésén,
számú határozatával.
Gyál, 2007.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete az intézmény Pedagógiai Programját jelen határozatával elfogadja.
Az iskola pedagógiai programja 2007. szeptember 1-jén lép életbe, visszavonásig érvényes. Életbe lépésével hatályát veszti az iskola előző pedagógiai programja.
A helyi tantervet a 2008/2009. tanévben az 5. évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A pedagógiai programot négyévente, első alkalommal 2011. augusztus 31-én kell felülbírálni.
A pedagógiai program módosítására a nevelőtestület kétharmados többségének indítványa szükséges.
A pedagógiai program módosítására az érvényes eljárási szabályok az irányadók.
A Zrínyi Miklós Általános Iskola Nevelőtestülete megbízza az intézmény vezetőjét, hogy az elfogadott pedagógiai programot jóváhagyásra terjessze Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elé.
Felelős : Juhász Ida
igazgató
Határidő :
Előterjesztésre:
Megvalósításra: 2007.. szeptember 1-től folyamatosan
ALAPíTÓ okirat
PEDAGÓGIAI PROGRAM
VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,
A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
JEGYZÉKE
A
Zrínyi Miklós Általános Iskola
vizsgaszabályzata
Általános rendelkezések
A vizsgaszabályzat hatálya
A vizsgaszabályzat rendelkezéseit a Zrínyi Miklós Általános Iskola 4., 6., és 8. osztályos év végi vizsgára bejelentkezett tanulóinál kell alkalmazni.
n rendelkezik-e az általános műveltségnek a helyi tantervben meghatározott elemeivel:
n szert tett-e a helyi tanterv tantárgyi követelményeinek megfelelő tárgyi tudásra, képes-e ismereteinek rendszerezésére alkalmazására
Ld.: Pedagógia Program - Helyi tanterv - 6./Az iskola értékelési- ellenőrzési rendszere.
Minden év januárjának és júniusának első hete.
A vizsgabizottság 3 főből áll
A vizsgabizottság elnöke az iskola igazgatója, illetve igazgató helyettes
A kérdező tanár az iskola szakos tanára
A vizsgán jelen van a tanuló osztályfőnöke.
A vizsgán a szülő jelen lehet.
A kérdező tanár a felelőnek útbaigazítást ad, segítő kérdésével irányítja a felelőt. A vizsga dokumentumait aláírja.
A felügyelő tanár az írásbeli vizsgán az iskola nem azonos szaktanára, akit az iskola igazgatója bíz meg. A tanulóknak kiosztja a feladatlapokat és felügyel a rendre.
A vizsgát az igazgató és a szaktanár készíti elő. Megbízza a felügyelő tanárokat, kijelöli a vizsgák helyét és ezekről tájékoztatja az érintetteket.
Felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért, s biztosítja a technikai feltételeket. Köteles a vizsgával kapcsolatos esetleges vitás ügyeket kivizsgálni és döntést hozni.
A vizsgázó köteles a vizsgára felkészülni s ott szabad akaratából számot adni. A vizsgázók a vizsga ideje alatt egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
Visszaélés esetén a vizsgázót el lehet tiltani a vizsga folytatásától.
A vizsgázók 3 fős csoportban folyamatosan vizsgáznak.
A tanulók tételt húznak. Felkészülési idő 20 perc, a felelet időtartalma átlagosan 10 perc. Cél, hogy a felelet önálló legyen, de ha a felelő elakad, kérdésekkel segíteni kell.
Ha a feleletből megállapítható, hogy a vizsgázó a tétel anyagával tisztában van, az elnök félbeszakíthatja, vagy a kérdező tanár kiegészítő kérdéseket tehet fel abból a célból, hogy általános tájékozottságát megállapíthassák.
Ugyanezt tehetik, ha a vizsgázó az adott kérdésben tájékozatlan, vagy tudása nem állapítható meg.
Az írásbeli vizsgán a felügyelőn kívül más nem vehet részt. Időtartama 60 perc. Két írásbeli vizsga között 60 perc szünetet kell biztosítani, s ez alatt a felügyeletről gondoskodni kell.
A vizsgán alkalmazott feladatlapok a tantervi követelmények elsajátítását mérik. Az írásbeli dolgozatokat 2 munkanapon belül az adott szakos tanár javítja, s tesz javaslatot az érdemjegyre.
A vizsga értékelése 5 számjeggyel történik.
Amennyiben a tanuló magasan felülmúlja évközbeni teljesítményét, lehetőség van arra, hogy év végi érdemjegyét eggyel jobbra javítsa a nevelőtestület, a vizsgabizottság javaslata alapján.
A javítás tényét a naplóba be kell jegyezni.
A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyen fel kell tüntetni a vizsga idejét, tárgyát, a vizsgázó nevét, szóbeli vizsgán a tétel címét s a megszerzett érdemjegyet.
A jegyzőkönyvet a kérdező tanár aláírásával hitelesíti.
A vizsgáról emléklap készül, mely a tanuló bizonyítványának mellékletét képezi, melyet a vizsgabizottság elnöke és a kérdező tanár ír alá.
A vizsgával, vagy az értékeléssel kapcsolatban a szülőknek fellebbezési joga nincs, mivel a vizsgával az év végi jegyen csak javítani lehet, rontani nem.
Ezen vizsgaszabályzat az 2007/2008. tanévvel lép érvénybe.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES,
A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ
ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK
JEGYZÉKE
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
I. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
II. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
Képek, betűkártyák, szótagkártyák.
Hívóképek.
Írott és nyomtatott ABC. (falikép)
Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép)
Betűsín.
Írott kis és nagy ABC.
Bábok (10 db).
Fali tablók:
Hangtani ismeretek
Szavak alakja, jelentése
A szó
A mondat
Gyermeklexikon (10 db).
Szólások, közmondások könyve.
Nemzeti jelképek. (falitabló)
Fali táblák:
Igék
Az igenév
A teljes hasonulás
Mondat
Az állítmány fajtái
A jelzők rendszere
Ok és célhatározó
Történelmi arcképsorozat.
Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).
Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként):
- Űrmértékek (cl, dl, l).
- Demonstrációs óra.
- Táblai vonalzók.
- Táblai körző.
- Számkártyák (1-1000-ig).
- Helyiérték-táblázat.
- Kéttányéros mérleg és súlysorozat.
- Hőmérő.
- Színes rudak.
36
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Az idő (oktatótábla).
- Iskolai iránytű.
- Magyarország domborzati térképe.
- Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel.
- Szobai hőmérő.
- Borszeszégő.
- Domborított földgömb.
- Videokazetták:
· Életközösségek I.
· Életközösségek II.
· Életközösségek III.
· Életközösségek IV.
· Vadon nőtt gyógynövényeink.
· Dunántúli középhegység.
· Dunántúli dombvidék.
· Alpokalján.
- Homokasztal.
- Tanulói kísérleti dobozok (8 db).
- Ásványok.
- Magyar nemzet jelképei (falitabló)
- Élő természet (diapozitívek).
- Testünk (videofilm).
- Közlekedés szabályai (videofilm).
- Nagyító.
- Szűrőpapír.
Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.
- Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:
· Magyar népzenei anyag.
· Gyermekdalok.
· Himnusz.
· Szózat.
· Magyar és rokon népek dalai.
· Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar.
· Iskolai ünnepek újabb dalai.
· Európai népdalok.
· Egyházi énekek.
· Jeles napok, ünnepkörök dalai.
· Kórusművek, műzenei szemelvények.
Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Diapozitívek:
· Steindl Imre: Országház.
· Kispaládi parasztház.
· Thököly vár - Késmárk.
· Medgyessy Ferenc: Anyaság.
· Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.
· Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.
· Szőnyi István: Este.
· Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.
· Pabló Picasso: Maia arcképe.
· Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.
· Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.
· Hollókői ház.
· Füstös konyha.
· Matyó tisztaszoba.
· Mai lakóház külső és belső képe.
· Árva vára.
· Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.
· Schaár Erzsébet: Kirakat.
· Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből.
· Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.
· Paul Cézanne: Csendélet.
· Ferenczy Károly: Festőnő.
· Fényes Adolf: Testvérek.
· Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.
· Bálint Endre: Vándorlegény útra kél,
· Ember alakú butella.
· Kerített ház - Pityerszer.
· Botpaládi ház.
· Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter.
· Hősök tere.
· Vajdahunyad vára.
· Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház.
· Ligeti Miklós: Anonymus.
· Ferenczy Béni: Bem érem.
· Götz János: Szarvas.
· Cseh László: Táncolók.
· Michelangelo: Ádám teremtése.
· Ferenczy Károly: Október.
· Fényes Adolf: Babfejtők.
· Koszta József: Tányértörölgetők.
· Glatz Osztkár: Birkózók,
· Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.
· aratókorsó, tálak, miskakancsó.
· Magyar koronázási jelvények.
Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Olló, kés, vonalzó (40 db).
- Mintázó eszközök (20 db).
- Építőkocka (fa).
- Szövőkeret (30 db).
- Csiszolópapír.
Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Síp.
- Gumilabda (20 db).
- Babzsák (20 db).
- Ugrókötél (20 db).
- Kislabda (20 db).
- Tornapad (3 db).
- Tornazsámolyok (6 db).
- Medicinlabda (10 db).
- Karika (20 db).
- Jelzőszalagok (10 db).
- Ugrószekrény (1 db).
- Dobbantó (1 db).
- Tornaszőnyeg (4 db).
- Bordásfal (10 db).
- Mászókötél (5 db).
- Mérőszalag (1 db).
A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Térkép (irodalomtörténeti) (3 db).
- Írói arcképsorozat (3 db).
- Magyar értelmező szótár (5 db).
- Szinonima szótár (5 db).
- Helyesírási tanácsadó szótár (5 db).
- Életrajzi lexikon (5 db).
- Helyesírási szabályzat és szótár (20 db).
- Hanganyag (hangkazetta, CD):
· Népdalok, népmesék.
· János vitéz.
· Mitológiai és bibliai történetek.
· Versek (Petőfi, Arany).
· A kis herceg.
· Görög regék és mondák.
· Rege a csodaszarvasról.
· Népballadák.
· Arany: A walesi bárdok.
· Toldi.
· Egri csillagok (részletek).
· Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.
· Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei.
· Halotti beszéd és könyörgés.
· Ómagyar Mária - siralom
· Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).
· Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.
· Megzenésített versek.
- Videofilmek:
· Magyar népmesék.
· János vitéz (rajzfilm).
· A Pál utcai fiúk (film).
· Rab ember fiai (film).
· Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.
· Arany: A walesi bárdok.
· Lúdas Matyi (rajzfilm).
· Egri csillagok (film).
· Janus Pannonius emlékére.
· Mátyás könyvtára.
· A Corvinák.
· Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.
· Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).
· Mikszáth prózája.
· Liliomfi (film).
· A reformkor I-II.
· Petőfi.
· Egy magyar nábob (film).
· Kárpáti Zoltán (film).
· A kőszívű ember fiai (film).
· Halotti beszéd.
· Légy jó mindhalálig (film).
· Móricz és a Légy jó mindhalálig.
· Móricz élete.
· Nyugat.
· A fiatal József Attila.
· Erőltetett menet (film).
- Könyv:
· Népmesegyűjtemények (10 db).
· O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db).
· Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db).
· Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).
· Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db).
· Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db).
· Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db).
· Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db).
· Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db).
· Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db).
- Fali tablók:
· Hangtan.
· A teljes hasonulás.
· Jelentéstan.
· Szótan.
· A szófajok.
· Jelentés.
· Szerkezet.
· Mondattan.
· Magyar nyelvemlékek.
· Nyelvcsaládok.
- Egyéb eszközök:
· Petőfi (diasorozat).
· Fogalmazás 5. (diasorozat).
· Arany János: Toldi (diasorozat).
· Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm).
· A főnév (oktatócsomag).
· Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)
· Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Falitérkép:
· Az ókori Kelet.
· Az ókori Görögország.
· A Római Birodalom.
· Bibliai országok - Pál apostol utazásai.
· Magyarország X-XI. sz.
· A magyar népvándorlás és a honfoglalás.
· Európa Nagy Károly korában.
· Magyarország a korai feudalizmus idején.
· A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.
· A tatárjárás Magyarországon 1241-42.
· A Föld népei a XIV-XV. században.
· Magyarország 1526-1606.
· Európa a XIV-XV. században.
· A feudális Magyarország a XV. században.
· Magyarország a XVII. században.
· Európa a XVII. század közepén.
· Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.
· Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).
· Magyarország népei a XVIII. század végén.
· Európa a XVIII. század végén.
· A Föld népei a XVI-XVIII. században.
· Az 1848/49-es szabadságharc.
· Európa a XIX. század második felében.
· Európa a XIX. században.
· Európa 1815-1849.
· Európa az I. világháború idején.
· A gyarmati rendszer 1830-1914.
· Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben.
· A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975).
· A Tanácsköztársaság honvédő harcai.
· Európa a II. világháború idején.
· Hazánk felszabadulása.
- Videokazetta:
· Az ókori Egyiptom.
· Egyiptomi hétköznapok.
· Egyiptom, a Nílus ajándéka.
· Széthi, a fáraó.
· A piramisok.
· A kínai Nagy Fal.
· Az ókori Hellász.
· Görögország.
· Az ókori Róma.
· Róma és Pompei.
· Róma építészete.
· A Colosseum, Róma.
· Álmos vezér.
· Honfoglalás, államalapítás.
· Aquincum.
· Élet a középkori Európában.
· Céh, inas - legény - mester.
· A románkori művészet.
· A román stílus.
· Mátyás király.
· Hunyadi János.
· Mátyás országa.
· Mátyás király könyvtára.
· A lovagok, a Hunyadiak.
· Mohács.
· Magyar ereklyék.
· Nagy Szulejmán és kora.
· Rákóczi szabadságharca.
· A francia forradalom.
· Reformkor I-II. rész.
· Kossuth élete.
· A kiegyezés.
· Oroszország a cártól Sztálinig.
· Versailles.
· A II. világháború.
· 1956. október 23.
- Egyéb:
· Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).
· Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).
· A magyar államcímer története (falikép).
· Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).
· A középkori társadalom (falikép).
· Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához.
· Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor).
- Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához).
- New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
- Videokazetták:
· Muzzy in Godoland
· Muzzy Comes Back
· Window on Britain
· Guide to Britain
- CD-ROM: Mano angol
A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta).
- Tematikus képek.
- Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv).
- Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta).
- ABC kártya (betűkártyák).
- A névelő (falitabló).
- Gyenge ige ragozása (falitabló)
- Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta).
- A névelő (falitabló)
- A főnév szótári alakjai (falitabló).
- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
- Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
- Erős ige ragozása (falitabló).
- Időbeli, módbeli segédigék (falitabló).
- A személyes névmás (falitabló).
- Az elöljárószó (falitabló).
- A melléknév ragozása (falitabló).
- A személyes névmás ragozása (falitabló).
- A főnév ragozása (falitabló).
- Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta).
- A birtokos névmás (falitabló).
- A melléknév ragozása (falitabló).
- Németország (falitérkép).
Az orosz nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Betűkártyák.
- Szókártyák.
- Nyelvtani táblázatok.
- Tematikus képek.
- Hangkazetták.
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Táblai körző fa (2 db).
- Táblai vonalzó 450-os fából (5 db).
- Táblai vonalzó 600-os fából (5 db).
- Táblai szögmérő fából (5 db).
- Méterrúd fából (5 db).
- Összerakható m3 (5 db).
- Alaphálók, alapábrák (2 db).
- Nagy matematikusok arcképei (5 db).
- Sík és mértani modellezőkészlet (2 db).
- Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia).
- Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia)
- Oszthatósági szabályok (falikép).
- Százalékszámítás (falikép).
- Kétkaros mérleg és súlysorozat.
- Hatványozás azonosságai (falikép).
- Halmazok (falikép).
- Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia).
- Lineáris függvény (falikép).
- Másodfokú függvény (falikép).
- Abszolútérték függvény (falikép).
- Mértékegységek (falikép).
- Területszámítások (falikép).
- Kocka, téglatest (testek).
- Űrmérték sorozat.
- Szétszedhető dm3
- Tükrözés (falikép).
- Terület és kerületszámítások (falikép).
- Négyszögek, kerülete, területe (falikép).
- A kör kerülete, területe (falikép).
- Szögpárok (falikép).
- Hasábok (falikép).
- Eltolás (falikép).
- Pitagorasz-tétele (falikép).
- Az egyenes körkúp, gúla (falikép).
- Az egyenes henger, gömb (falikép).
- Műanyag henger.
- Műanyag kúp.
- Műanyag gúla.
- Műanyag hatszög alapú hasáb.
- Műanyag ötszög alapú hasáb.
- Testek felszíne, térfogata (falikép).
- Algoritmus folyamatábra (falikép).
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Pentium típusú számítógép (15 db).
- Monitor (SVGA) (15 db).
- Billentyűzet (15 db).
- Egér (15 db).
- CD meghajtó 40x (3 db)
- Hangkártya + hangfal (3 db).
- Projektor (1 db).
- Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db).
- Tintasugaras nyomtató (1 db).
- Falitablók:
· A számítógép belső felépítése (IBM - 02)
· Az input-output eszközök csatlakoztatása
· A billentyűzet.
- Alapvető programok:
· WINDOWS 98 vagy 2000.
· OFFICE 97 vagy 2000.
· Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.
A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Terepasztal.
- 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához.
- 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához.
- Kőzetgyűjtemény.
- 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat.
- Hőmérő (15 db).
- Iránytű (15 db).
- Térképjelek.
- Magyarország térképe (falitérkép).
- A Föld éghajlata (falikép).
- A Föld természetes növényzete (falikép).
- A Föld domborzata (falitérkép).
- Földgömb (10 db).
- Tellúrium.
- A Föld felszíne (dombortérkép).
- A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).
- A Föld forgása és keringése (falikép).
- Afrika domborzata és vizei (falitérkép).
- Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép).
- Afrika domborzata (falitérkép).
- Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép).
- Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép).
- Ázsia domborzata és vizei (falitérkép).
- Európa domborzata és vizei (falitérkép).
- Európa országai (falitérkép).
- Észak-Európa (falitérkép).
- Kelet-Európa (falitérkép).
- Ázsia domborzata (falitérkép).
- Közép Európa (falitérkép).
- A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.
- Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály).
- Mágneses rúdpár fatokban.
- Táblai mágnes 25 mm-es.
- Fényből áram (videokazetta).
- Részecskemodell (videokazetta).
- Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat).
- SI mértéktáblázat (falikép).
- Mágneses készlet (komplett).
- A naprendszer (tabló).
- Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db).
- Mikolacső (10 db).
- Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db).
- Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db).
- Rugós erőmérő (25 db).
- Kétkarú emelő (5 db).
- Karos mérleg, súlysorozattal (5 db).
- Hőmérő.
- Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).
- Kétütemű motorminta (1 db).
- Négyütemű motorminta (1 db).
- Áramátalakító (1 db).
- Csengőreduktor (1 db).
- Dugaszos ellenállásszekrény (1 db).
- Generátor minta (1 db).
- Elektromotor és generátor (4 db).
- Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db).
- Transzformátor modell (2 db).
- Mérőműszer (Voltax) (25 db).
- Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db).
- Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db).
- Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).
- Prizmatartó (1 db).
- Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).
A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Biológiai egységcsomag.
- Bonctű.
- Csíráztató.
- Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.
- Kézi nagyító (15 db).
- Metszettároló.
- Mikroszkópizáló.
- Lámpa.
- Mikroszkóp.
- Szilvafa virága (modell).
- Burgonya virága (modell).
- Almafa (oktatótábla).
- Rovarok (oktatótábla).
- Lepkék (oktatótábla).
- Sertés koponya.
- Juh koponya.
- Madár csontváz.
- Emlős csontváz.
- Fogtípusok.
- Lábtípusok.
- Szarvasmarha (oktatótábla).
- Házityúk (oktatótábla).
- Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Fenyő (oktatótábla).
- Erdei pajzsika (oktatótábla).
- Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).
- Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák).
- Keresztes pók (oktatótábla).
- Mókus (oktatótábla).
- Sün (oktatótábla).
- Szarka (oktatótábla).
- Sertés koponya.
- Róka (oktatótábla).
- Szarvas v. őzagancs.
- Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Görény (oktatótábla).
- Sáska (oktatótábla).
- Ürge (oktatótábla).
- Varjú (oktatótábla).
- Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
- Hal (csontváz).
- Béka (csontváz).
- Rák testfelépítése (oktatótábla).
- Fürge gyík (csontváz).
- Nemzeti parkjaink (falitérkép).
- Falitablók:
· A sejtmagnélküli egysejtűek
· Szivacsok, csalánozók
· Gyűrűsférgek
· Puhatestűek
· Ízeltlábúak
· Gerincesek
· Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
· Nyitvatermők
· Zárvatermők
· A lomblevél működése
· A virág és virágzat
· Termések, terméstípusok
· Fásszár keresztmetszete
· Egyszikű szár keresztmetszete
- Az emberi bőr (bőrmetszet).
- Emberi csontváz.
- Csípőcsont.
- Csövescsont.
- Koponya.
- Emberi torzó.
- Lapos és csöves csont metszete.
- Emberi nyelv fogakkal (modell).
- Légzés (oktatótábla).
- Szív-modell.
- Vese (metszet).
- Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).
- Szem (modell).
- Hallás és egyensúly szerv (modell).
- Emberi fejmetszet.
- Fül (modell)
43
Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Videofilmek:
· Az élelem
· Alapvető élelmiszerek
· Az izmok és a mozgás
· A dohányzás és az egészség
· Vigyázz a gyógyszerekkel
· Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
· Ép testben ép lélek
· Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Kémcső (50 db).
- Főzőpohár (25 db).
- Óraüveg (10 db).
- Borszeszégő (10 db).
- Kémcsőfogó (10 db).
- Vasháromláb (8 db).
- Azbesztháló (8 db).
- Vízbontó készülék (1 db).
- Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).
- Pálcika modell (1 garnitúra).
- Mágneses atommodell (1 garnitúra).
- Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db).
- Falitáblók:
· Atomok elektronvonzó képessége
· Fémek jellemerősségi sora
· Periodusos rendszer
· Elektronhéjak kiépülése
- Oktatótáblák:
· Fémek reakciói vízzel
· Fémek reakciói savval
· Sav-bázis reakció
· Közömbösítés
· Redukció a redukáló sorban
· Peptidkötés
- Videokazetták:
· Ismeretlen ismerős a víz
· Kincsek a homokban és a bányákban
· A fémek általános jellemzése
· A víz
· Az élet elemei
· Levegő, tenger, kőzet
· Atom és molekula
· A víz egy csodálatos nyersanyag
· A konyhasó
· Tűzijátéktól a házépítésig
· A magyar ezüst, az alumínium
· Az év féme a vas
· Lidércfény és nitrátos vizek
· Kénsav a felhőből és a gyárból
· Szabadon és kötve
· Atom és molekula
- Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).
Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Pianíno.
- A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.
- Videofilmek:
· Tánctípusok.
· Jeles napok népszokásai.
- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.
A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.
- Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz.
- Táblai körző (fém hegyű).
- 600-os táblai vonalzó.
- 450-os táblai vonalzó.
- 100 cm-es táblai vonalzó.
- Táblai szögmérő.
- Műanyag, átlátszó kocka, tégla.
- Demonstrációs testek (fa).
- Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).
- Videofilmek:
· Képzőművészet a honfoglalás idején
· A román stílus
· A gótika
· Reneszánsz
· XIX. század művészete
· XX. század művészete
· Pásztorkodás a Hortobágyon
· Testbeszéd, gesztus
A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Fareszelő lapos 25x200 (15 db).
- Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db).
- Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db).
- Vasreszelő lapos 25x200 (15 db).
- Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db).
- Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db).
- Laposfogó (10 db).
- Kalapács 15-20 dekás (15 db).
- Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db).
- Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db).
- Lyukfűrész (10 db).
- Kézi fúró (amerikáner) (4 db).
- Lemezvágó olló (10 db).
- Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db).
- Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db).
- Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db).
- Asztali fúrógép (állványos) (1 db).
- Asztali körfűrész (1 db).
- A gépek (falitabló) (3 db).
- Kerékpár (1 db).
- KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db).
- LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).
A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
- Ugródomb (1 db).
- Magasugrómérce fém (1 pár).
- Magasugróléc (1 db).
- Maroklabda (10 db).
- Súlygolyó 3 kg (1 db).
- Súlygolyó 4 kg (1 db).
- Tornaszekrény (1 db).
- Gyűrű (1 db).
- Gerenda (1 db).
- Dobbantó (1 db).
- Tornazsámoly (4 db).
- Medicinlabdák (20 db).
- Ugráló kötél (20 db).
- Kézi súlyzók (10 db).
- Mászókötél (5 db).
- Kosárlabda (15 db).
- Kézilabda (5 db).
- Focilabda (5 db).