Zrínyi Miklós Általános Iskola

INTÉZMÉNYI  MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

P R O G R A M

Készítette :

A Zrínyi Miklós Általános Iskola

Nevelőtestülete

2008.

Tartalom

1.	BEVEZETŐ								3
2.	BEMUTATKOZÁS							5
3.	AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKÁJA			6
3.1. A FENNTARTÓI MIP-BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK	6
4.	INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA					7
4.1. JÖVŐKÉP									7
4.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT							7
4.3. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT						8
4.4. MINŐSÉGCÉLOK								10
4.4.1. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK		10
4.4.2. INTÉZMÉNYSZINTŰ MINŐSÉGCÉLOK					11
5.	INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER				14
5.1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE				14
5.1.1. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS							14
5.1.2. TERVEZÉS									15
A. STRATÉGIAI TERVEZÉS							16
B. ÉVES TERVEZÉS								18
5.1.3. VEZETŐI ELLENŐRZÉS							20
5.1.4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE INTÉZMÉNYEN BELÜL	22
A. INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS/ ÖNÉRTÉKELÉS					23
5.2. BELSŐ MŰKÖDÉS								29
5.2.1. A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE					29
5.2.2. A CSOPORT VEZETÉSÉÉRT FELELŐS PEDAGÓGUS SZEREPE			31
ISKOLÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE:						32
5.2.3. ISKOLÁNK INFORMÁCIÓS RENDSZERE					33
5.3. AZ EMBERI ERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA, FEJLESZTÉSE				34
5.3.1. AZ ALKALMAZOTTAK KIVÁLASZTÁSA					34
5.3.2. TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE				35
5.4. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA					37
5.4.1. PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS				38
5.4.2. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL					41
5.5. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE			42
5.5.1. A TANÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE				42
5.5.2. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ALAPELVEK
 ÉS AZ EZEKBŐL KÖVETKEZŐ ELVÁRÁSOK					44
5.5.3. A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT CÉLJA ÉS JELLEGE				45
5.5.4. VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE					46
5.5.5. PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERE			51
6.	ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS			54
7.	ÉVES ÉRTÉKELÉS							58
8.	A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA			60
9.	ZÁRSZÓ									61
10.	ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK					62
11.	A VÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGÉNEK
 ……SZ. HATÁROZATA AZ IMIP ELFOGADÁSÁRÓL					64
12. MELLÉKLETEK								65

1.     BEVEZETŐ

A 2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról a közoktatási intézmények számára előírja minőségirányítási programjuk elkészítését, egyben a 40. § (10) és (11) bekezdése meghatározza a minőségirányítási program tartalmát is:

„A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni.”

Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 2006. évi legutóbbi módosítása bővítette a törvény 40. §-át, amely az intézményi minőségirányítási programok tartalmát írja le:

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és étékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

 

Az intézményi minőségirányítási program az önkormányzat minőségpolitikáján alapul, összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.

Ezért a kidolgozást megelőzően áttekintettük az önkormányzat Feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét, Pedagógiai Programunkat, Szervezeti Működési Szabályzatunkat, minőségfejlesztési rendszerünk eddigi eredményeit.

Áttekintettük és értelmeztük Gyál város önkormányzati közoktatási intézményrendszere működtetésének minőségirányítási programját, a fenntartó elvárásait és az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait.

Ezek után készült el ez a program, az Intézményi Minőségirányítási Program.

 

2.     BEMUTATKOZÁS

A Városi Általános Iskola Gyálon a Kossuth Lajos utca 48-52. szám alatt található. Két intézmény megszüntetésével – Kossuth Lajos Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - egyetemes jogutódként hozta létre Gyál Város Önkormányzatának Képviselő Testülete 2007. július 1-jén.

Jelenleg 538 kisdiák és 48 nevelő második otthona.

A Városi Általános Iskola másik telephelyén (Gyál, Rákóczi u. 44.) 50 fő sajátos nevelési igényű tanuló nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása folyik 1- 8. évfolyamon öt tanulócsoportban.

 A Városi Általános Iskolában 488 kis-és nagydiák 20 tanulócsoportban átlag 25-27 fős osztályokban ismerkedik a betűk és számok csodálatos világával, szerzi meg alapismereteit ahhoz, hogy felnőve hivatást, pályát válasszon.

A hozzánk érkező tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik. Az iskolába járó gyermekek nagy része szociális, műveltségi hátránnyal küzd.

Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő, serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes diák a képességei szerinti legtöbbet tudja „kihozni magából”.

Az iskolában testnevelés és matematika tagozat működik.

 

3.     AZ ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKÁJA

„Az Önkormányzat a közoktatási intézményeire vonatkozóan meghatározza, hogy azokat magas színvonalon, a szűkebb és tágabb környezeti elvárásoknak megfelelően fogja működtetni.

Az Önkormányzat alapvető célja, hogy:

-         intézményei jogszerűen, szakmai szempontból hatásosan, költségvetési szempontból hatékonyan működjenek, minden területen erősödjön a tervezés szerepe.

-         a Gyálon élő gyermekek, tanulók, számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, garantálja a minőségi, a tanulók egészséges személyiségfejlődését célzó nevelést.

-         a Gyálon élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a piacképes tudást adó, középiskolai tanulmányokra felkészítő, azt megalapozó színvonalas oktatást.

-         a közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő lakossági igényekhez, társadalmi-, gazdasági változásokhoz.

-         az intézményekben stabil- innovatív alkalmazotti közösségek működjenek.”

3.1. A FENNTARTÓI MIP-BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK

„ A közoktatási intézmények azzal tehetnek a legtöbbet a helyi minőségfejlesztésért, ha nevelési/pedagógiai programjukat a partneri igényeknek megfelelően fogalmazzák meg és következetesen végrehajtják azt.”

„A Városi Általános Iskola

·        Biztosítsa az emelt szintű testnevelés magas szintű szakmai színvonalát, annak személyi és tárgyi feltételeit, rendszeres mérésekkel, versenyeken való eredményes részvétellel igazolja annak eredményességét.

·        Gondoskodjon a mérési és vizsgarendszer folyamatos fejlesztéséről.

·        Az iskolai mentálhigiénés program következetes megvalósításával törekedjen a nevelési-oktatási céljai elérésére.

·        Az iskola fordítson kiemelt figyelmet az emelt szintű idegen nyelv és a matematikaoktatás hatékonyságának folyamatos fejlesztésére, rendszeres mérésekkel igazolja annak eredményességét.

·        Gondoskodjon a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának személyi és tárgyi feltételrendszere biztosításáról.”

 

4.     INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA

4.1. JÖVŐKÉP

 A legszebb, legfelemelőbb hitvallás: az ember szolgálata. S ha az az ember még fiatal „kiszolgáltatott gyermek”, e hivatás még nagyobb terhet ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat dönt el, befolyásol. Ennek lelkiismereti terheit hordozza a Városi Általános Iskola tantestülete is. Az intézmény kollektívája olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné az általános iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződése, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában.

Olyan intézményt képzel el tehát, amelyben:

• a gyermekek korszerű, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehető legmagasabb szintű,
• a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak,
• az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük,
• a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van,
• a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg,
• testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni,
• jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes a tantestület,
• a pedagógusok munkájuk során a minőség iránt elkötelezettek, partnereikkel szemben segítőkészek,
• a munkatársak elégedettek munkakörülményeikkel.

4.2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Városi Általános Iskola küldetése az, hogy a település és vonzáskörzete gyermekeinek nevelésére, oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben valósuljon meg, amely kiváltja a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését.

Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben.

Célunk:

ü      hogy minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtsunk,

ü      hogy készségeiket, képességeiket, kompetenciáikat fejlesszük, különös tekintettel a szövegértés és matematika kompetenciára,

ü      hogy személyiségüket kiteljesítsük,

ü      hogy felkészítsük őket az érdeklődésüknek, tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai tanulmányokra.

 Mindezek eredményeként legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, élethosszig tartó tanuláshoz szükséges szövegértéssel, gondolkodási képességekkel rendelkezzenek, hiszen csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni.

Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot.

Törekvésünk, hogy alakuljanak ki általános emberi személyiségjegyeik, legyenek becsületesek, mély érzésűek, önfejlődésre képesek, illemtudók.

Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze.

Partnereinknek való megfelelés érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.

Az iskola pedagógiai programjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul megvalósítani.

Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre, a kiválóságra és a minőségre.

4.3. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

A Városi Általános Iskola olyan humánus, toleráns iskola szeretne lenni, ahol jól érzi magát a diák, a szülő, a pedagógus és technikai dolgozó egyaránt. Olyan intézmény, amely két iskola hagyományaiból építkezik, és a jövőre figyel.

Felelősek vagyunk az itt tanuló gyerekekért, ezért esélyt, lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságának, képességének megfelelően bontakozhassék ki. A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a gyerekek tudását, hanem alapkészségeiket, szövegértő, szövegértelmező, problémamegoldó képességüket is fejlesszük az egész napos nevelés segítségével.

Iskolai specialitásaink:

-         matematika tagozat (a matematika tantárgyat 5. 6 7. 8. évfolyamon bontott csoportokban heti egy órával megemelve oktatjuk.)

-         tagozatos angol nyelv oktatása (kimenő rendszerben.)

-         tagozatos testnevelés (Évfolyamonként heti öt óra, valamint különböző sportszakkörök.)

-         vizsga (angol nyelvből 6., 7., 8. évfolyamon félévkor írásbeli, év végén írásbeli és szóbeli vizsga. Matematikából felső tagozaton évente kétszer írásbeli vizsga. Magyarból 6. évfolyam végén belső vizsga.)

-         a város sajátos nevelési igényű tanulóinak oktatása 1.-8. osztályig

-         diagnosztikus méréseken alapuló fejlesztéssel differenciált képességfejlesztés

Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni. Törekszünk az iskolában folyó oktató-nevelő munka minőségének folyamatos fejlesztésére.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal, és a velük együttműködő szülőkkel kívánjuk megvalósítani.

Célunk, hogy színvonalas EU-konform, kompetencia alapú oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Az intézmény vezetősége és a dolgozók elkötelezettek a megfogalmazott minőségpolitika és minőségcélok elérésében. Ennek érdekében minőségirányítási rendszert dolgoztunk ki és működtetünk, amely figyelembe veszi partnereink elégedettségét, igényeit.

Intézményünk vezetői és pedagógusai egyaránt elkötelezettek a kompetenciafejlesztés irányába.

 

4.4. MINŐSÉGCÉLOK

4.4.1. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK  

Cél: Biztosítani az emelt szintű testnevelés magas szintű szakmai színvonalát, annak személyi és tárgyi feltételeit, rendszeres mérésekkel, versenyeken való eredményes részvétellel igazolni annak eredményességét.

Sikerkritériumok: versenyeken bizonyított eredményes részvétel, a felmérések eredményeinek emelkedő szintje.

Indikátorok: házi versenyek rendezése, tehetséggondozás, megrendezendő versenyek figyelése, azokon a részvétel biztosítása

A megvalósítás időtartama: öt tanév

Cél: Gondoskodni a mérési és vizsgarendszernek az OKÉV-mérések szellemében történő folyamatos fejlesztéséről.

Sikerkritériumok: a vizsgákon való eredményes megfelelés, a vizsgán kapott jegyek átlagának 10%-kal történő növelése.

Indikátorok: mérőlapok, vizsgaszabályzat, felkészítő és előkészítő foglalkozások

A megvalósítás időtartama: öt tanév

Cél: Az iskolai mentálhigiénés program következetes megvalósításával törekedni nevelési-oktatási céljaink elérésére.

Sikerkritériumok: hátrányok minimálisra csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása, önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása, sikeres kudarcfeldolgozás, konfliktuskezelés

Indikátorok: kapcsolattartás társintézményekkel, szakszolgálatokkal, tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése

A megvalósítás időtartama: folyamatos

Cél: Az iskola fordítson kiemelt figyelmet az emelt szintű idegen nyelv és a matematikaoktatás hatékonyságának folyamatos fejlesztésére, rendszeres mérésekkel igazolja azok eredményességét.

Sikerkritériumok: vizsgákon való eredményes megfelelés, jelentős versenyeredmények elérése, továbbtanulás, sikeres felvételi

Indikátorok: vizsgaszabályzat, mérőlapok, fakultációk, tehetséggondozás

A megvalósítás időtartama: folyamatos

Cél: Gondoskodjon a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosításáról.

Sikerkritériumok: az általános iskola sikeres elvégzése, a továbbtanulás biztosítása, eredményes megfelelés versenyeken

Indikátorok: házi, területi és megyei versenyeken való részvétel, felzárkóztatás, tehetséggondozás, korrekció biztosítása

A megvalósítás időtartama: folyamatos

4.4.2. INTÉZMÉNYSZINTŰ MINŐSÉGCÉLOK

Cél: Kulcskompetencia és alapkészségek megalapozása, fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Sikerkritérium: Kompetenciaméréseken való megfelelés, a számolási készség, a néma-értő olvasás és a helyesírás alkalmazásszintű tudása, a problémamegoldó gondolkodás fejlődik. Az OKÉV-méréseken intézményünk tanulói a településtípusnak megfelelő országos átlagszintet elérik, belső mérések alkalmával folyamatos fejlődést mutatnak.

Indikátorok: Pedagógusok képességfejlesztő munkája, belső mérések, felmérések eredményei, elemzések, szaktárgyi feladatlapok, ösztönző rendszer kidolgozása

A megvalósítás időtartama: Folyamatos

Cél: A nyelvi terem, a számítástechnikai eszközpark kihasználása

Sikerkritérium: A gyerekek is ismerik és használják az eszközöket

Indikátorok: Laptop, projektor, nyelvi labor, számítástechnika terem, könyvtár

A megvalósítás időtartama: Folyamatos

Cél: Az iskolai szintű mérési, értékelési rendszer kidolgozása az OKÉV-mérések szemléletének megfelelően

Sikerkritérium: Az országos mérések beillesztése az iskolai mérési, értékelési rendszerbe. Az iskolai mérési értékelési rendszer működik, a mérési eredmények értelmezése után fejlesztési tervek alapján a tanulókat differenciált módon egyénileg és/vagy kiscsoportos formában fejlesztjük.

Indikátorok: Bemeneti mérések, folyamat közbeni mérések beillesztése az országos mérések elé, kimeneti mérések

A megvalósítás időtartama: Folyamatos

 

Cél: Jogszabálykövető intézményi szabályozórendszer kialakítása.

Sikerkritériumok: Törvényes intézményi működés

Indikátorok: A jogszabályváltozást követően egy hónapon belül követik a szabályzatok aktualizálása. Évente egy alkalommal a szabályzatok törvényességi megfelelőség vizsgálatának elvégzése.

A megvalósítás időtartama: Egy tanév

Cél: Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció.

Sikerkritériumok: Tanulmányi átlageredmények ne romoljanak, a bukások száma csökkenjen

Indikátorok: Egyenrangú törődés a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal. Napközis ellátás biztosítása az alsó tagozatosok, tanulószoba biztosítása a felső tagozatosok számára. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások biztosítása.

A megvalósítás időtartama: Folyamatos

Cél: Tudatos humán erőforrás fejlesztés

Sikerkritériumok: A továbbképzési tervben foglaltak 100%-os teljesítése. A pedagógiai programnak megfelelő szakemberek képzése. Belső képzések, tréningek segítségével a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése.

Indikátorok: Egy tanévben legalább két belső továbbképzés szervezése. Az alkalmazottak megfelelő képesítése.

A megvalósítás időtartama: Egy tanév

Cél: Továbbtanulásra és a központi felvételi vizsgára való felkészítés felső tagozaton.

Sikerkritériumok: A tanulók legalább 4%-kal nagyobb arányban tudjanak felvételt nyerni érettségit adó középiskolába.

Indikátorok: Hetedikes, nyolcadikos tanulóknak előkészítő szervezése. Szaktárgyi vetélkedőkre jelentkezők száma növekedjen. OKÉV-mérések és iskolai belső mérések eredményei.

A megvalósítás időtartama: Három tanév

 

Cél: Pályázati lehetőségek kihasználása a fejlesztési feladatok megvalósításához.

Sikerkritériumok: Az intézményi költségvetés lehetőségeinek kiszélesítése. A pályázatok min. 20%-ának sikeressége

Indikátorok: Pályázatfigyelő rendszer működtetése. Minél több pályázat benyújtása és elnyerése.

A megvalósítás időtartama: Folyamatos

Cél: Fejlődjön a szülőkkel való együttműködés, kiemelten a kommunikáció területén.

Sikerkritériumok: Az információcsere zökkenőmentesen működik.

Indikátorok: A szülőkkel való zökkenőmentes információcsere, iskolai honlapon történő tájékoztatás, rendszeres fogadónapok, szaktanári fogadóórák.

A megvalósítás időtartama: Egy tanév

Cél: A pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Sikerkritériumok: Célkitűzéseinket a gyerekek 70%-a eléri

Indikátorok: A felmérések eredményei, elemzések, összehasonlítások dokumentumai

A megvalósítás időtartama: Öt tanév

 

5.     INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

5.1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE

Az intézmény vezetése kinyilvánítja minőség iránti elkötelezettségét. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, minőségpolitikáját, és megfogalmazta a minőségcélokat. Biztosítja a működés feltételeit, folyamatosan fejleszt a partneri elvárásoknak megfelelően. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a változó jogszabályokkal. Menedzseli az intézményt.

Az intézményen belül a vezetés egyik legfontosabb feladata minőségirányítási szempontból, hogy működtesse a minőségfejlesztési rendszert.

A vezetői elkötelezettség azt jelenti, hogy a vezetés figyelemmel kíséri a rendszer működését (ellenőrzéssel, értékeléssel), és döntéseit a minőségfejlesztési rendszerből származó információkra, adatokra alapozva, annak megfelelő módon hozza meg, azaz gyakorolja a minőségirányítást.

Ennek megfelelően vezetési feladatok:

-         az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása

-         a vezetői ellenőrzések és értékelések végzése

-         az intézményi önértékelés megszervezése

-         javító és megelőző intézkedések meghozatala a jobb működés érdekében

-         az oktatás eredményességének növelése a kompetenciafejlesztés irányában.

Az igazgató vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása érdekében és javítása (újabb partnerek megnyerése) céljából.

Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek e program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

5.1.1. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS

Az intézmény vezetősége folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban.

A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Ezen kívül rendszeresen járatjuk a Jogi Értesítőt.

Az intézmény-specifikus Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny, Iskolaszolga, Köznevelés, Pedagógusok Lapja, Tanító, Pedagógiai Szemle, Tanítás-Tanulás, Új Katedra, Pályázatfigyelő nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói irodában, illetve a tanáriban találhatók meg.

A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkaértekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak megismerését.

Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági ügyintéző hatáskörébe utalja.

A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése.

5.1.2. TERVEZÉS

Az intézményi tervezőmunka célja a működés szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerű működtetésének biztosítása.

Az intézmény vezetőjének feladata az intézményi stratégiai célok szervezeten belüli megismertetése, a folyamatos fejlesztésre vonatkozó stratégia megfogalmazása. Biztosítani a feladat jellegének és a választott stratégiának megfelelő eszközöket, valamint azt, hogy a munkatársak rendelkezzenek a fejlesztési feladat elvégzéséhez szükséges módszertani ismeretekkel, alkalmazáshoz szükséges gyakorlattal.

Tervezési feladatok az intézményben:

 

A. STRATÉGIAI TERVEZÉS

Az intézmény legfontosabb stratégiai dokumentuma a Pedagógiai Program, mely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat és a kompetenciafejlesztésre vonatkozó legfontosabb tevékenységi területeket. Végrehajtása az iskola működtetésének legalapvetőbb feladata.

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamata:

1.      A PP felülvizsgálata 2008 szeptemberétől ötévenként történik. Első lépésként az iskola vezetősége áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2.      A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3.      Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból.

4.      Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

5.      Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról.

6.      A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

7.      November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják.

8.      November közepén, tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

9.      Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül.

10.  Az így kiegészített pedagógiai programot SZMK ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.

11.  December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12.  Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13.  Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon.

14.  Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök

 

 

B. ÉVES TERVEZÉS

Az intézmény éves munkatervének legfontosabb alapja a Pedagógiai Program, a Minőségirányítási Program és a Fejlesztési Intézkedési Terv. Tartalmazza az adott nevelési évre szóló kiemelt, elvégzendő nevelési feladatokat, a kulcskompetenciák fejlesztésének az OKÉV-mérésekre való felkészülés feladatait, az iskolai belső mérés-értékeléseket, valamint a követelményeket, melyet a pedagógiai program időarányos lebontásával határoz meg. Évről-évre viszonyítási alapot szolgáltat az intézményi szakmai munka ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Épít az elmúlt tanév munkatervi feladatainak értékelésére.

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet a tantestület, a minőségirányítási csoport, a szülői szervezet és a diákönkormányzat.

A folyamat leírása:

1.      Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.

2.      Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

3.      Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, valamint tájékoztatást ad a nyár folyamán történt fejlesztésekről.

4.      A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, értékeket.

4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelős elkészítik éves munkatervüket.

5.      Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

6.      Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket.

7.      Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.

8.      Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

9.      Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.

10.  Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

11.  A kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését.

12.  Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

13.  A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges.

14.  Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet-egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában és a tanári szobában, a könyvtárban, és közzéteszi az iskola honlapján.

 

 

5.1.3. VEZETŐI ELLENŐRZÉS

Az ellenőrzés során a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, mint normáknak való megfelelést vizsgáljuk. Az intézmény belső ellenőrzési rendszerét kiegészíti a fenntartó által négyévente kötelező jelleggel lebonyolítandó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendszere, amelyet az Önkormányzati Minőségirányítási Program szabályoz.

Az ellenőrzés rendszere az intézményi működés egészét átszövi. Kiterjed a pedagógiai és a nem pedagógiai folyamatokra egyaránt. Biztosítja, hogy az intézmény folyamatainak működése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenőrzés révén nyílik lehetőség a hiányosságok, hibák feltárására, ezáltal a javításukra, a folyamatok folyamatos fejlesztésére, a rendszer javítására, a hibák megelőzésére, kizárására.

Az ellenőrzésre szükség van az intézményben zajló folyamatok, tevékenységek eredményeinek számbavétele céljából. A feltárt eredmények (pozitív, negatív) elemzése, értékelése alapján lehet megtervezni a javítás-fejlesztés folyamatát. Az ellenőrzés alapozza meg az egyén és intézmény értékelését is.

A folyamat leírása

1. Az intézményvezető a folyamatos információgyűjtése, valamint a nevelési év értékelései, ellenőrzési dokumentumai alapján eldönti az ellenőrzés témáját, és a munkaterv részeként elkészíti a folyó évre szóló ellenőrzési tervét.

2. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés témáját, a törvényi hivatkozásokat, a nevelőtestület teljesítési szintjéhez tervezett sikerkritériumokat és az ellenőrzéshez használt dokumentumokat.

3. Az intézményvezető a tanévnyitó értekezleten ismerteti az elkészített ellenőrzési tervet.

4. A vezető az éves munkatervben rögzíti az ellenőrzés paramétereit: az ellenőrzést végző személy és feladatok megnevezését, az ellenőrzés alá kerülő személyeket, az ellenőrzés idejét, helyét, és azokat a feladatokat, amelyeket a vezető a helyzet felméréshez igényel.

5. Az ellenőrző személy a tervezetnek megfelelően elvégzi az ellenőrzést.

6. Az ellenőrző személy az ellenőrzés befejezése után – egy-két napon belül- nyilvánosságra hozza vezetői feljegyzéseit, észrevételeit és az ellenőrzöttekkel ismerteti.

7. Az ellenőrzés lezárul az ellenőrzőlap és a záró összegzés kitöltésével, aláírásával.

8. Az ellenőrzés befejezését követő két héten belül az ellenőrző személy a teljes ellenőrzés anyagát lefűzi.

Az ellenőrzésre vonatkozó adatok (ideje, melyik csoport, ki végzi az ellenőrzést és a megfigyelési szempontok) az éves munkatervben vannak rögzítve.

A javító javaslatok folyamatosan történnek.

Ellenőrzést szabályozó dokumentumok:

-     Belső Ellenőrzési Szabályzat

-         SzMSz

-         Helyi  Pedagógiai Program

-         Éves munkaterv

-         Igazgató ellenőrzési terve

-         Fejlesztési intézkedési terv és annak intézkedési tervei

-         Mérési - értékelési rendszer

 

5.1.4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL

Az intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki, és működtet.

A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.

 A minőségért, a Városi Általános Iskola Minőségirányítási Programjának kidolgozásáért és működtetéséért első számú felelős az intézmény vezetője.

Az iskola létrehozta a minőségirányítási csoportot. A csoport vállalta az intézményi minőségirányítás kiépítését, felügyeletét, irányítását. A csoport tagja az iskola igazgatója és a tantestület által delegált 4 fő.

Az intézmény minőségügyi vezetője megbízását az igazgatótól kapta.

A minőségügyi rendszer irányítását a minőségirányítási csoport vezetője látja el a munkaköri leírásában meghatározottak szerint. Munkáját a minőségirányítási csoport segíti.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel a minőségirányítási csoport tagjait.

Céljuk:

ü      az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése,

ü      az intézményi minőségcélok elérésének támogatása,

ü      a vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció és kapcsolat fenntartása,

ü      az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása.

A minőségirányítási csoport tagjainak vezetésével, a nevelőtestület tagjaival kiegészülve az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében három munkacsoport alakul, melyek tevékenysége eljárásrendekben szabályozott.

A munkacsoportok:

• Mérés-értékelési csoport
• Fejlesztő csoport
• Módszertani csoport

Tevékenycégük célja: az OKÉV-mérések eredményeinek javítása.

 

A. INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS/ ÖNÉRTÉKELÉS

Az intézmény vezetősége meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg az intézmény működésének gyakorlatát a folyamatos alkalmasság, a szabályozás és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében.

Az irányított önértékelés összegző értékelés.

Célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével

·        azonosítani tudja a szervezet erős és gyenge pontjait;

·        kijelölje a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket;

·        meghatározza a továbbfejlődés irányait.

Az önértékelés kiterjed az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira, ezen belül különösen:

·        a vezetés szerepére a szervezeti kultúra fejlesztésében,

·        az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására

·        a meglévő folyamatok szabályozottságára

·        a szabályozási rendszer teljes körűségére

·        az erőforrások figyelembevételének módjára

·        a partneri igények figyelembevételének módjára.

Az önértékelés kitér az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen:

·        a munkatársak bevonásának mértékére,

·        a folyamatos fejlesztés eredményeire,

·        a partnerek elégedettségére,

·        a szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára,

·        a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményeire,

·        a kitűzött célok elérésére, megvalósítására,

·        az erőforrások felhasználásának hatékonyságára,

·        az OKÉV-mérések, belső mérések eredményeinek alakulására,

·        versenyek eredményeire.

Az irányított önértékelést először a 2008/2009-es tanévben készítjük el, ezt követően négyévente végezzük el.

Az önértékelés eljárásrendje

Elvégzésének gyakorisága: négyévente

Lebonyolítása: 3 hónap alatt

 

 

 

Az önértékelés során keletkezett bizonylatok az intézményünk minőségügyi dokumentációjának részét képezik.

Az intézmény önértékelése során kapott adatok felhasználhatók:

·        a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározása intézkedési tervekben

·        az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához,

·        munkatervek, feladattervek, intézkedési tervek készítéséhez,

·        PR tevékenységhez,

·        a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz, értékelésekhez.

 

A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat

Az IMIP-ben meghatározottak szoros kapcsolatban vannak az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal.

A kapcsolat kétirányú:

-         az ÖMIP határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az IMIP meghatározásakor figyelembe kell venni,

-         az IMIP szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintenie minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben.

A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az intézmény, mind a fenntartó.

Az ÖMIP 3. számú melléklete tartalmazza a tanév végi beszámoló szempontjait.

Az önértékelési rendszer részeként minden évben tanév végi beszámolót készítünk.

A tanév végi beszámoló elkészítésének szempontjai:

1.      A szakmai munka áttekintése (Egyéni és kiscsoportos fejlesztések eredményei, az elkészült fejlesztési tervek száma, a kompetenciafejlesztés beépülése a mindennapi tanítási gyakorlatba)

2.      A minőségfejlesztési munka áttekintése (Az OKÉV-mérések és az iskolai belső mérések eredményei, az eredmények trendje)

3.      Személyi feltételek

4.      Tárgyi feltételek

5.      Továbbképzések, belső képzések

6.      Gyermekvédelmi munka áttekintése

7.      Közösségi rendezvények, ünnepségek

8.      A pályaválasztás tapasztalatai, eredményei

9.      Pályázatok, saját bevételek, alapítvány

10.  Kapcsolat más intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, szociális és Családvédelmi Központ, Közösségi Ház és Városi Könyvtár stb.)

11.  Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel, elért eredmények

Az elkészült beszámolót az iskola minden évben megküldi a fenntartónak.

Felelőse az iskolaigazgató.

 

5.2. BELSŐ MŰKÖDÉS

5.2.1. A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

 

 

 

5.2.2. A CSOPORT VEZETÉSÉÉRT FELELŐS PEDAGÓGUS SZEREPE

Követelmények, elvárások az osztályfőnökkel szemben:

1.      Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal

2.      Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére.

3.      Rendelkezzék jó kommunikációs és együttműködési készséggel, intuitív készséggel, legyen szolidáris a gyerekekkel.

4.      Legyen elhivatott pedagógus, törekedjék a tanulók tudatos és következetes kompetenciafejlesztésére.

5.      Tartson jó kapcsolatot a szülőkkel, kollégákkal.

A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár:

a,         Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/

b,         A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető szeptembertől un. mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját.

c,         A munkaközösségi megbeszéléseken a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök.

d,         A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollégák segítségével, évente két alkalommal, tréning formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban:       - munkaközösségi tagok részére

                                                        - adott osztályban tanító nevelők részére.

e,         A fejlesztő pedagógus heti több alkalommal foglalkozik az arra rászoruló tanulókkal, állandó kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel.

A MÉCS tagjai tájékoztatják a pedagógusokat a belső mérések és az OKÉV-mérések eredményeiről. Az eredményeket értelmezik, és a fejlesztő csoport segítségével megbeszélik a további feladatokat, egyénekre és csoportokra szóló fejlesztési terveket dolgoznak ki.

Az iskolai feladatbank gazdag eszköztára a képességfejlesztő tevékenységnek, diagnosztikus méréseknek.

Innovatív pedagógusok belső képzéseken, órabemutatókon, mikrotanításokon adják át ismereteiket a kollégáknak a módszertani kultúra színesedése érdekében.

Iskolánk szervezeti felépítése:

5.2.3. ISKOLÁNK INFORMÁCIÓS RENDSZERE

Azt, hogy az intézmény hogyan alakítja ki és működteti belső információs rendszerét, és hogyan hasznosítja a munkatársak intézményen belül felhalmozott tudását a következő ábra szemlélteti:

 

Az információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg

-                     körözvény

-                     meghívó (pl.: rendezvények, karácsonyi koncert, alsós gála, stb.) bemutató órákra

-                     szórólap, plakát, helyi kiállítás, stb.

-                     iskolarádió

-                     rendkívüli megbeszélések

-                     ellenőrző, üzenő-füzet

-                     levél

-                     tanulói értékelés havi rendszerességgel

-                     OKÉV-mérések eredményeiről levélben, illetve ellenőrzőben

-                     internet – honlap

5.3. AZ EMBERI ERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA, FEJLESZTÉSE

Cél, megfelelően szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése.

5.3.1. AZ ALKALMAZOTTAK KIVÁLASZTÁSA

A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására a következő eljárásrendet alkalmazzuk:

Pedagógus munkatárs esetén:

1.      Pályázat kiírása

2. Beérkező pályázatok értékelése
3. Személyes beszélgetés a pályázóval
4. Az intézmény céljainak és feltételrendszerének megismertetése
5. Hospitálás a szakjának megfelelő órákon
6. Egy tanítási óra megtartása, óraértékelés meghatározott szempontrendszer szerint
7. Megbízás, kinevezés
8. Patronáló tanár kijelölése
9. Személyes beszélgetés a vezetővel, személyes találkozások a patronáló tanárral
10. Munkaközösségek megismerése, az iskola hagyományainak megismerése
11. A kiválasztás és betanulás értékelése

Az eljárásrend felelőse az igazgató, érintettje a pályázó, a patronáló tanár, a munkaközösség vezetője. A patronáló tanár legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában a munkaközösség-vezető, illetve az ő javaslatára kiválasztott munkatárs.

Pályakezdő nevelő esetében a 2008. január 1-jén életbe lépett Gyakornoki Szabályzatnak megfelelően kell eljárni.

Nem pedagógus munkatárs esetén:

1.      Álláshirdetés

2.      Beérkező jelentkezések értékelése

3.      Személyes beszélgetés

4.      Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás

Az eljárásrend felelőse az igazgató, érintettje a jelentkező és a gazdasági ügyintéző.

5.3.2. TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

A működés szempontjából meghatározó partnerek /pedagógusok és nem pedagógusok/ továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Programjának figyelembevételével készül.

Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja.

Meghatározzuk a pedagógusok módszertani képzését célzó belső továbbképzések, bemutatók gyakoriságát, időpontját.

A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt.

1.      Minden év elején az igazgatóhelyettesek közzéteszik a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában.

2.      A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatónál. Márc. 10-ig az igazgató előterjeszt a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket.

3.      Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát.

4.      Márc. 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit.

5.      Márc. 30-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet, amelyről írásban értesíti a beiskolázási tervbe felvételét kérő pedagógusokat.

6.      A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit.

7.      A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek.

 

5.4. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA

A teljes körű önértékelés nagyon fontos része a partneri elégedettségről, elégedetlenségről, igényekről történő folyamatos információgyűjtés. Ezekből az információkból kapunk visszajelzéseket nevelőmunkánk minőségéről.

Az összehasonlíthatóság biztosítja egyfelől azt, hogy képet kapjunk arról, hogy ugyanarról a kérdéskörről hogyan vélekednek egyes partnereink, mennyire azonos, vagy eltérő az igényük. Az összehasonlíthatóság kritériuma biztosítja továbbá azt is, hogy ugyanannak a partneri körnek a véleményét mérjük föl ugyanabban a kérdésben bizonyos idő elteltével. Így információt kapunk arról, hogy az eltelt időben változott-e a partner igénye, véleménye.

A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje:

 

A 2007/08. tanévtől kezdve partnereinktől folyamatosan informálódunk, és véleményt kérünk az intézmény kompetenciafejlesztési tevékenységéről is.

 

5.4.1. PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS

A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. A partneri igény- és elégedettség mérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

Az eljárás magában foglalja:

·        a mérés rendjét

·        a partnerazonosítás frissítését

·        a felmérés lebonyolítását

·        igények elemzését

A felmérés tervezését „Projekt tervek” tartalmazzák, melynek folyamata:

·        mérőeszközök meghatározása, kérdéseinek, szempontjainak meghatározása

·        kérdőívek összeállítása, megszerkesztése

·        próbakérdezés

·        szükség szerinti korrekció

·        mérőeszközök sokszorosítása

·        kérdőívek kiosztása, felmérés

·        adtarögzítés, számítógépes feldolgozás

·        eredmények értelmezése, elemzése, értékelése

·        eredmények összehasonlítása

·        visszajelzés az eredményekről

Az elemzés keretében először partnereink elégedettségi szintjéről alkotunk képet partnerenként és intézmény szintű összesítésben. A felmérésben szereplő tartalmi területekre és szempontokra, jellemzőkre vonatkozóan kimutatjuk az azonosságokat és az eltéréseket, valamint az esetleges ellentmondásokat. Ehhez partnerenként értelmezzük a vizsgált területekre, jellemzőkre kapott adatokat, átlagokat, szórásokat. Esetleg egyéb statisztikai mutatókat. A partnerek közötti összehasonlítás során vizsgáljuk az említések gyakoriságát, az egyes területekre kapott értékek eltéréseit.

A nyitott kérdések és az interjúk feldolgozott, rendszerezett információit is összevetjük vizsgálatunk tartalmi szempontjaival.

Az elemzések eredményeként megállapítjuk, azonosítjuk azokat az igényeket, területeket, jellemzőket, amelyekkel partnereink elégedettek. Ezeket tekinthetjük intézményünk erősségeinek, amelyekre építeni fogunk a továbbiakban is. Azonosítjuk azokat az igényeket, területeket, jellemzőket is, amelyek nem, vagy nem az elvárt szinten teljesültek. A fontossági sorrendeket is figyelembe véve ezeket tekinthetjük javító-fejlesztő munkánk tervezéséhez kiinduló pontnak.

A partneri igény és elégedettség mérés folyamata:

1. A folyamattal foglalkozó csoport évenként, szeptember 30-ig felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist.

2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához.

3. A csoport évente azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít.

4. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján elvégzi az igény- és elégedettségmérést.

5. A kérdőívek összegyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőségnek. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül.

6. Intézményen belül az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is.

-         összefoglaló az alkalmazotti közösség számára

7. A folyamat értékelése.

Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust.

Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról (az egyes partnerek igényeinek fontossági sorrendjéről, az azonosságokról, eltérésekről) tartalmazza.

Az összefoglaló alapján készíti el a csoport az Intézkedési tervet.

A feldolgozott adatokat összehasonlítjuk a nyitott önértékelés eredményeivel, a Pedagógiai Programmal, az SZMSZ-el, a házirenddel, a Fejlesztési intézkedési tervvel és az iskolai mérési-értékelési rendszerrel.

Azt vizsgáljuk, hogy az alapdokumentumok tartalmaznak-e a kinyilvánított igényekkel kapcsolatban megfelelő célokat, szolgáltatásokat, eljárásokat, szükség lesz-e valamilyen változtatásra.

Az írásos összefoglaló későbbi felhasználása összehasonlítható alapot ad a következő években esedékes méréseknél, és az irányított önértékelésnél.

A Minőségirányítási csoport Igény-és problémalistába gyűjti azokat a területeket, jellemzőket, amelynél a mérések elégedetlenséget jeleznek.

A lista továbbá tartalmazza azt, hogy:

-         Az intézmény kompetenciájába tartozik-e vagy sem a probléma

-         Az intézményen belül kinek a kompetenciájába tartozik a probléma

-         A felvetés igényel, vagy sem további elemzést, okkeresést

A további elemzést igénylő problémáknál meghatározzuk a probléma okát, adatokat, tényeket gyűjtünk a probléma jellemzőinek feltárásához.

Ezt követően, a problémalistában a Minőségirányítási csoport meghatározza, hogy milyen jellegű beavatkozásra van szükség a probléma megoldásához.

A problémalistából szelektálják azokat a fejlesztendő problémákat, amelyekben nem az intézmény a kompetens. Csak ezután kezdik el a problémák megoldásához vezető javaslatokat összegyűjteni.

 

Partneri igényfelmérés szabályozása ld. 2. számú melléklet.

 

5.4.2. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL

Cél: Az információk belső, és a partnerek felé történő áramlásának biztosítása.

A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk belső (közvetlen partnerekkel folytatott), valamint külső (közvetett partnerekkel folytatott) kommunikációt.

A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák:

- a hatékony napi működését,

- az információszükségletet és az informálandók körét,   

- a kommunikációs kapcsolatokat,

- a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét.

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele.

A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.

Az eljárásban meghatározásra kerültek a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, azok gyakorisága.

Partneri együttműködés, kapcsolattartás információs lapja ld. 3. számú melléklet.

A táblázatokat évente áttekintjük, és ha szükséges a Minőségirányítási csoport korrigálja.

 

5.5. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés lényege a kitűzött célok és az elért eredmények összevetése, középpontjában minden esetben a minőség és annak javítása áll.

5.5.1. A TANÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE

 

 

5.5.2. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ALAPELVEK ÉS AZ EZEKBŐL KÖVETKEZŐ ELVÁRÁSOK

1. A fejlesztő szándék elve

 Alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása, ezért:

• legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;

• legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;

• egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;

• legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;

• segítse a tanárok és az iskolavezetőség közötti információcserét, segítsen az iskolavezetőségnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.

2. A sokoldalúság elve

A pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van. Ezek a következők:

• tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;

• vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket;

• minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.

3. A méltányosság elve

Nagyon kényes kérdésről van szó, ezért:

• a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével  módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert;

• kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;

• törekedjen objektivitásra;

• csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;

• a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen;

• minden részletében átlátható legyen;

• lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;

• az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;

• adjon lehetőséget az értékeltnek,  hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;

• segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;

• ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

4. Az elméleti megalapozottság elve

A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz,

• amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint;

• amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre.

5. A kivitelezhetőség elve

Sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre, ezért:

• legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes;

• ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

5.5.3. A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT CÉLJA ÉS JELLEGE

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának, kompetenciafejlesztő tevékenységének színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű.

 

Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok

- segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;

- nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést;

- segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok

- elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;

- elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;

- elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;

- adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához;

- javítani a tanárok és az iskolavezetőség közötti kommunikációt;

- adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással/megbízással kapcsolatos személyi döntésekhez;

- adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos

  döntésekhez.

- elősegíteni az intézmény OKÉV-méréseken való minél eredményesebb részvételét, ehhez belső mérési-értékelési rendszert működtetni

5.5.4. VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE

A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek

- tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket,

- a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják.

Az iskolaigazgató teljesítményértékelését a fenntartónak kell elvégeznie.

 

A fenntartói értékelés lefolytatásához jó alapot szolgálhatnak a dokumentumok, többek között

ü      a vezetői pályázat,

ü      nevelési / pedagógiai program,

ü      önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP),

ü      intézményi minőségirányítási program (IMIP),

ü      éves intézményi munkaterv, és beszámoló,

ü      fejlesztési intézkedési terv, iskolai mérési-értékelési rendszer,

ü      személyre szóló munkaköri leírás.

Az iskolaigazgató munkájának véleményezési szempontjai:

1. Az intézmény törvényes működéséért való felelőssége

·        Az intézményműködés helyi jogszabályoknak való megfelelése

·        Az alapító okirat, a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, házirend, továbbképzési terv, éves munkaterv, éves beszámolók egymással való összhangja.

·        Az előbbi szabályzatok és az iskola reálfolyamatainak egybevetése.

             2. A központi jogszabályoknak való megfelelés

·        A tanulói, szülői, pedagógusi nevelőtestület, munkaközösségi, diák- önkormányzati, szülői munkaközösségi jogok érvényesülése.

·        A munkáltatói joggyakorlás törvényessége

·        Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az egyetértési kötelezettség betartása.

·        A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, fenntartása.

·        A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

·        Az igazgatói feladatok teljesítése (Az intézményben folyó pedagógiai munka színvonalával kapcsolatos megállapítások figyelembevételével)

·        Az iskolai munka eredményessége

(tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók, vezetői standardizált mérések eredményei, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a tehetséggondozás eredményei, versenyeredmények, külső mérések eredményei)

·        Az igazgató szerepe az intézményi pedagógiai munka színvonalában

(a nevelőtestület összetétele, képzettsége, a belső és külső továbbképzési rendszer minősége, a pedagógusok motiváltsága, az intézményi minőségirányítási program eredményessége).

·        A vezetői ellenőrzés működtetése

·        Az intézmény működésének értékelése

(partnerektől származó visszajelzések, az intézményi indikátor-rendszer mutatói, az éves munkatervek megvalósulása).

·        Tanügy-igazgatási feladatok megszervezése és ellátása törvényessége
(tantárgyfelosztás, órarend, továbbtanulási jelentkezések lebonyolítása).

·        A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

(az igazgató forrásbővítő tevékenysége, kapcsolat a fenntartóval).

·        Intézményi arculat építése (külső partnerekkel való kapcsolat, PR munka)

 

A vezetők értékelését a szülők és a diákok az elégedettségmérő kérdőívek alapján évente végzik.

A kölcsönösség alapján fontos, hogy a munkatársaknak is legyen fóruma a vezetők tevékenységének értékelésére. Iskolánkban évente az IMIP-ben meghatározott módon elégedettségmérést végzünk.

A vezető és a vezetőség munkáját értékelő kérdőív szempontjai:

ü      A vezetők tevékenysége és a minőségügyi kultúra kapcsolata (ösztönző, támogató, előmozdító)

ü      Elhivatottság a kompetenciafejlesztés területén

ü       Tevékenyen részvétel az intézmény OKÉV-mérési eredményeinek javításában

ü      Stratégiai és operatív tervezés

ü      A dolgozók irányításának értékelése

ü      Erőforrások felhasználásának értékelése

ü      A folyamatok és szabályozottságok értékelése

ü      A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje

ü      A szervezeti kultúra értékelése

ü      A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke)

ü      A külső partnerek elégedettsége

ü      Belső partnerek elégedettsége

ü      Közösségi, társadalmi szerepvállalás

Az elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak teljesítményértékelése során felhasznált nyomtatványok:

I.                    Kérdőív vezetői kompetenciák értékeléséhez

II.                 Szempontsor a vezetői beszámolóhoz

III.               Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs vezetői értékelése

IV.                 Elsősorban vezető feladatokat ellátó munkatárs önértékelése

V.                 Az elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése

 

A folyamat szabályozása:

 

Az elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése ld. 4. számú melléklet

 

5.5.5. PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az igazgató végzi.

A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek

- a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják,

- figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják,

- mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg.

Kapcsolódó intézményi dokumentumok:

·        Önkormányzati minőségirányítási program

·        Pedagógiai/Nevelési program

·        Továbbképzési program

·        Beiskolázási terv

·        Személyre szóló munkaköri leírás

·        Munkaterv

·        Fejlesztési és intézkedési terv az OKÉV-mérések eredményeinek tükrében

A pedagógusok teljesítményértékelésének célja:

• Adjon sikerérzést, vezessen önbecsüléshez!
• A negatív jellegű értékelés is adjon pozitív motivációt!
• Záruljon konkrét feladat meghatározással!
• Az értékelésnek őszintének és világosnak kell lennie!
• Az egyéni teljesítményértékelés TITKOS személyi anyag!
• Az értékelés a pontozás eredményeként objektivitásra törekedjék!

Az értékelés szempontjai:

Pedagógiai munka

1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Az órai munka differenciáltsága

Korrepetálás, felkészítők, szakkörök

Eredményes versenyfelkészítés

Szövegértés és matematika kompetencia fejlesztése a tanítási órán

Kulcskompetenciák fejlesztése tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon

Fejlesztési tervek készítése, ez alapján történő egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység végzése.

2. Az oktatómunka minősége

Rendszeresen felkészül a foglalkozásokra

Ismeri és használja az oktatómunkához szükséges módszereket, eszközöket, tudatosan, következetesen és folyamatosan fejleszti pedagógiai módszertani kultúráját.

Az életkori sajátosságoknak és az osztály összetételének megfelelően tanít

Nyomon követei a tanulók fejlődését, rendszeresen ellenőrzi őket

Minden lehetőséget megragad a kulcskompetenciák fejlesztésére.

Segíti az iskolai mérési-értékelési rendszer működtetését.

3. Szabadidős tevékenységek. Nem közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása

Osztályfőnöki tevékenység

Kulturális rendezvények látogatása, szervezése

Sportrendezvények látogatása, szervezése

Iskolai, városi versenyek szervezése, lebonyolítása

Aktív részvétel a diákönkormányzat programjain

Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív tevékenység

Az iskolai közéletben való részvétel

4. Kommunikációs készség

Kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, vezetőkkel

Kommunikációs lehetőségek kihasználása

Segítőkész javaslatot ad, nemcsak kritizál

5.      Fegyelmezés. Tanórai, szabadidős tevékenység során, szünetekben.

Ügyeleti munka

Szabályok ismerete, betartása

Munkához való hozzáállás

1. Pontosság

Órakezdés, órabefejezés

Ügyeleti munka

Határidők betartása

Naplók, anyakönyvek, ellenőrzők, bizonyítványok, fejlesztési tervek, tanmenetek (megléte, tartalma, külalakja, naprakészsége)

Túlórák, helyettesítések vállalása, teljesítése

Terhelhetőség. A kötelezően (munkaköri leíráson) kívül is vállal feladatokat:

-         helyettesítések

-         osztályfőnöki munka

-         iskolai megbízatások

-         bemutató órák nyílt napok tartása, belső képzések

-         továbbképzéseken, továbbtanuláson való részvétel

-         mérési-értékelési rendszer működtetése

Együttműködés

1. Konfliktuskezelés-gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, vezetőkkel

Reakcióidő

Empátia

Tolerancia

Érzelmek és indulatok kezelése

A konfliktusokat megoldja, vagy éppen előidézi azokat

2. Önállóság

Kezdeményezőkészség

Nyitottság

A vezetői és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének egyik legfontosabb szempontja a kulcskompetencia és az alapkészségek tanórákon történő fejlesztése. Mérési – értékelési rendszer működtetése, a tanulók diagnosztikus méréseken, értékelésen alapuló egyéni és csoportos fejlesztése. A tevékenység dokumentálása, az iskolai feladatbank gazdagítása.

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének nyomtatványai:

I.                    A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

II.                 Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

III.               Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

IV.              Tanulói/szülői kérdőív

V.                 Pedagógus önértékelése

VI.              Vezetői összesítő

VII.            Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

A folyamat szabályozása megegyezik az elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársakéval.

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése ld. 5. számú melléklet

6.     ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

Az országos kompetenciamérések eredményei minősítik majd az intézményekben folyó szakmai munkát. Ország-világ látni fogja az intézményi átlagokat, s elkezdődnek az iskolák közötti összehasonlítások. Kialakulnak egy-egy településen belüli rangsorok, és a szülők dilemmája, melyet választás követ, megpecsételheti egy-egy iskola sorsát.

Az országos kompetenciamérés eljárásrendje:

Intézkedési terv készítése Kt. 99.§(7) bekövetkezése esetén

 

Ez esetben a következő intézkedési tervet alkalmazzuk:

1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés

Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített

Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése

2. Erőforrások

Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus

Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép

3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó
4. Eljárásrend

 

A szülők tájékoztatása az OM mérést követően.

 

A 2007/2008-as tanévben Fejlesztési intézkedési terv készült, melynek szellemében innovációs folyamat indult meg az intézményben. Fejlődés a 2008/2009-es tanévben várható.

A Fejlesztési intézkedési terv iskolánk fejlesztési tevékenységét nagy részben meghatározó dokumentum.

Fejlesztési intézkedési terv ld. 1. számú melléklet

 

7.     ÉVES ÉRTÉKELÉS

Az IMIP értékelés tulajdonképpen az intézmény céljainak összehasonlítását jelenti az intézmény tevékenységének eredményeivel. A minőségfejlesztés megvalósításához feltárjuk, hogy az iskola milyen eredményeket ért el az iskolai élet egyes területein, és ezeket összevetjük a pedagógiai és a minőségirányítási programokban megfogalmazott célokkal, valamint azzal, hogy az elért eredmények hogyan alakultak az előző tanévhez képest.

A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását.

A tanévzáró értekezlet az értékelést szolgálja, hiszen a nevelőtestület minden tanév végén értékeli az intézmény nevelő és oktató munkáját, a minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit.

A nevelőtestületi értekezletre meghívjuk a szülői közösség képviselőit. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdés tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az értékelés (jelentés) szempontjai:

ü      Az intézményvezetés tevékenységének értékelése

ü      Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok

ü      A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása

ü      A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói

ü      Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység jellemzői

ü      Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése

ü      Osztályközösségek, egyének helyzete

ü      Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői

ü      A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató munkája

ü      Az országos mérés, belső mérés-értékelés eredményeit

Az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni a tanulók egyéni fejlődését, valamint az egyes osztályok teljesítményét.

A jelentés elkészülte után azt a fenntartónak papíron és elektronikus úton is megküldjük.

Első alkalommal a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek.

Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz.

Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak.

A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

 

8.     A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA

A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.

A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni.

A minőségirányítási program teljes dokumentációja megtalálható

            - intézményvezetőnél,

            - az intézmény könyvtárában, valamint

            - az iskola honlapján.

 

9.     ZÁRSZÓ

A Városi Általános Iskola Minőségirányítási Munkacsoportja és Nevelőtestülete alkotó tevékenységének eredménye ez az Intézményi Minőségirányítási Program.

Minőségirányítási Programunk is biztosíték arra, hogy tanulóinknak egy életre szóló útravalót szeretnénk adni. Célunk, hogy legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, élethosszig tartó tanuláshoz szükséges szövegértéssel, gondolkodási képességekkel rendelkezzenek, hiszen csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni.

Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők és elfogadják a másságot.

Iskolánk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes diák képességei szerint a legtöbbet tudja kihozni magából.

Tevékenységünk eredményessége érdekében igyekszünk megteremteni a lehető legjobb kapcsolatot partnereinkkel.

Munkánkat az vezérli, hogy nem a tantárgyakat, hanem a gyermekeket tanítjuk. Készségeiket, képességeiket, kompetenciáikat fejlesztjük, különös tekintettel a szövegértés és matematika kompetenciára.

Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre, a kiválóságra és a minőségre.

Összegzésként Szent Ignác szavait idézem:

            „Akkor jó a tanítás, ha az ember úgy is tesz, ahogy beszél.”

Ezen gondolatokkal ajánlom a Városi Általános Iskola Minőségirányítási Programját elfogadásra.

Gyál, 2008. február 15.

Juhász Ida

                                                                                          igazgató

 

10.                        ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Jelen Intézményi Minőségirányítási Program 2008. ………lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Az Intézményi Minőségirányítási Program tervszerű felülvizsgálatát kétévenként kell elvégezni, valamint az igazgató bármikor elrendelheti.

Első felülvizsgálat időpontja: 2010. augusztus 31.

A felülvizsgálat során ellenőrizzük a megfelelőséget és rendszerünk működésének hatásosságát.

A felülvizsgálat alapján elhatározott intézkedéseket minőségügyi feljegyzésekben dokumentáljuk.

A feljegyzés rögzíti:

ü      a megállapított eltéréseket,

ü      a helyesbítő intézkedéseket,

ü      az intézkedés végrehajtásáért felelősöket és a

ü      határidőket.

Módosításra akkor kerülhet sor, ha azt a nevelőtestület kétharmados többséggel indítványozza. Módosítása során az elfogadásra érvényes eljárási szabályok az irányadók.

A Városi Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programját elfogadta:

a Városi Általános Iskola Alkalmazotti Közössége a 2008. ….

alkalmazotti értekezletén

a ………. számú Határozatával.

Gyál, 2008. ……………………

                                                                                     Juhász Ida

                                                                                       igazgató

 

Egyetértését nyilvánította:

a Diákönkormányzat képviseletében

                                                                                Reegn Frigyesné

                                                                                   DÖK vezető

a Szülői Munkaközösség képviseletében

                                                                                SZMK elnök

A Városi Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programját jóváhagyta :

Gyál Város Önkormányzatának Képviselőtestülete                  i ülésén számú határozatával.

Gyál, 2008.

 

11.                        A VÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGÉNEK ……SZ. HATÁROZATA AZ IMIP ELFOGADÁSÁRÓL

1.      A Városi Általános Iskola Alkalmazotti Közössége az intézmény Minőségirányítási Programját jelen határozatával elfogadja.

2. Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja 2008.        lép életbe, visszavonásig érvényes.

3.      Az Intézményi Minőségirányítási Programot kétévente, első alkalommal 2010. augusztus 31-éig kell felülvizsgálni.

4. Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítására a nevelőtestület kétharmados többségének indítványa szükséges.
5. Az Intézményi Minőségirányítási Program módosítására az érvényes eljárási szabályok az irányadók.
6. A Városi Általános Iskola Alkalmazotti Közössége megbízza az intézmény vezetőjét, hogy az elfogadott Intézményi Minőségirányítási Programot jóváhagyásra terjessze Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elé.

                                                               Felelős :            Juhász Ida

                                                                                                                        igazgató

Határidő :

                                      Előterjesztésre: 2008. március 31.

                                      Megvalósításra: az elfogadástól folyamatosan

12. Mellékletek

Tartalom

FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSI TERV.. 66

Fejlesztési intézkedési terv / 1. számú melléklet.. 77

Fejlesztési intézkedési terv / 2. számú melléklet.. 82

Fejlesztési intézkedési terv / 3. számú melléklet.. 84

Fejlesztési intézkedési terv / 4. számú melléklet.. 85

Fejlesztési intézkedési terv / 5. számú melléklet.. 87

Fejlesztési intézkedési terv / 6/A számú melléklet.. 88

Fejlesztési intézkedési terv / 6/B számú melléklet.. 89

2/A. számú melléklet: Partneri igényfelmérés szabályozása - Közvetlen partnereink.. 90

2/B. számú melléklet: Közvetett partnereink.. 91

3/A. számú melléklet: Partneri együttműködés, kapcsolattartás információs lapja - Közvetlen partnereink.. 92

3/B. számú melléklet: Közvetett partner.. 93

4. sz. melléklet Elsősorban vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése.. 94

4/I. számú melléklet.. 94

4/II. számú melléklet.. 96

4/III. számú melléklet.. 98

4/IV. számú melléklet.. 99

4/V. számú melléklet.. 100

5. sz. melléklet Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése   102

5/I. számú melléklet.. 102

5/II. számú melléklet.. 103

5/III. számú melléklet.. 104

5/IV. számú melléklet.. 108

5/V. számú melléklet.. 110

5/VI. számú melléklet.. 111

5/VII. számú melléklet.. 112

1. számú melléklet

FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSI TERV

A PEDAGÓGIAI MUNKA EREDMÉNYESEBBÉ TÉTELÉRE

 

1. Helyzetelemzés

A Városi Általános Iskola Gyálon, a Kossuth Lajos utca 48-52. szám alatt található. Két intézmény megszüntetésével – Kossuth Lajos Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - egyetemes jogutódként hozta létre Gyál Város Önkormányzatának Képviselő Testülete 2007. július 1-jén.

A Kossuth Lajos Általános Iskola 8. osztályos tanulói a 2006. évi országos kompetenciamérésen szövegértésből és a matematikai készségek területén az elvárt szint alatt teljesítettek. Teljesítményük sem az országos, sem a városi átlagot nem érte el.

Az elvárt szint alatti teljesítményérték miatt szükséges és kívánatos az eredményesség növelése, a folyamatok szabályozása.

A Városi Általános Iskolában jelenleg 538 diák tanul, közülük 52 sajátos nevelési igényű. Az ő oktatásuk, nevelésük nappali rendszerben az iskola telephelyén folyik.

A hátrányos helyzetűek száma 193, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 88 gyermek. A veszélyeztetett tanulók száma 245. Ez a teljes tanulólétszám 46%-a.

A hozzánk járó gyermekek nagy része szociális és műveltségbeli hátránnyal küzd, a tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik. Sok köztük a magatartási és egyéb zavarral küzdő, tanulásban akadályozott gyermek.

Az okév-mérések elemzéseiből az is kiderült, hogy az iskolában rendszeresen végzünk méréseket, de nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés. Nem minden tantárgy anyagába épül be a szövegértés, a matematikai készségek és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Iskolánkban, mint az oktatási intézményekben általában, nincsenek előzmények a kompetenciamérés gyakorlatára. Hiányos a tudatos egyéni és csoportos fejlesztés, nincsenek fejlesztési tervek és nyomon követési rendszer.

A fenti eredmény iskolánk nevelőtestületét arra késztette, hogy a mérési eredmények értelmezése után helyzetelemzést végezzen, próbálja a gyenge teljesítmény okait feltárni, és az eredményesség növelése érdekében az intézmény minőségirányítási programját továbbfejlessze.

Az Intézményi Minőségirányítási Programunkat áttekintettük, majd tovább fejlesztettük

Az IMIP célokban kiemeltük a kompetencia alapú mérést-értékelést. (Intézményszintű minőségcélok)

Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása.

A fejlesztési terv elkészítése és az innovációs folyamatok elindítása a 2007/2008. tanévben történik, leadásának határideje a fenntartó felé 2008. március 31. Felelőse az intézmény igazgatója.

2. Fejlesztési feladatok

A fenntartó által elnyert pályázat jóvoltából (pályázat a 17/2007. OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatás elnyerésére) az intézményi fejlesztési terv elkészítése és az innovációs folyamat elindítása során Répás Lászlóné közoktatási, pedagógiai értékelési szakértő kolléga segítségét élvezhetjük.

Az eredményességet növelő feladatok az intézményben három szinten jelentkeznek:

2. 1. Iskolai szintű feladatok

ü     a megvalósításhoz szükséges erőforrások és szervezet keretek biztosítása

ü     belső szakmai párbeszéd kereteinek megteremtése

ü     helyzetelemzés, kudarcok okainak keresése

ü     munkaközösség-vezetők hatáskörének bővítése, kompetencia munkacsoport megalakítása projektfelelősökkel, a tantestület tagjainak bevonása

ü     a pedagógusok munkaköri leírásainak módosítása a kompetenciafejlesztés szellemében

ü     iskolai szintű mérési-értékelési rendszer kidolgozása és működtetése az országos mérések szemléletének megfelelően

ü     a belső mérésekhez feladatbank létrehozása

ü     az iskolavezetés ellenőrzési tevékenységének módosítása a kompetenciafejlesztés szellemében (óralátogatások szempontsorai között prioritást kap)

ü     a pedagógusok és a tanulók motiválása, érdekeltté tétele az országos kompetenciamérésekre való ráhangolásra

ü     ösztönző rendszer kidolgozása

ü     szakértő biztosítása a pedagógusok szakmai munkájához

ü     szakmai továbbképzések biztosítása

ü      nem szakrendszerű oktatás bevezetése felmenő rendszerben 5. és 6. évfolyamon a pedagógiai programban meghatározott tantárgyakban és %-ban

2. 2. Munkaközösségi szintű feladatok:

ü      a fejlesztésekhez szükséges intézkedési tervek készítése

ü      helyi tanterv felülvizsgálata a kompetenciafejlesztés szempontjából

ü      tankönyv és taneszköz választás felülvizsgálata a kompetenciafejlesztés eredményessége céljából

ü      osztályokra/tanulócsoportokra szabott tantárgyi tanmenetek készítése, amelyek középpontba állítják az alapkészségek fejlesztését

ü      iskolai mérési-értékelési rendszer működtetése

ü      egyéni és csoportos fejlesztési tervek készítése

ü      egymástól tanulás lehetőségének biztosítása, bemutatók, tréningek szervezése, továbbképzéseken szerzett tudás átadása

2. 3. Egyéni szintű feladatok:

ü      fejlesztési irányok meghatározása

ü      az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési tervek összeállítása

ü      a fejlesztésre adott tanórák hatékonyabb felhasználása az egyéni képességfejlesztésre

ü      differenciált képességfejlesztés egyéni és csoportos fejlesztési tervek alapján

ü      a tanulói önértékelés fejlesztése a teljesítmények pozitív irányú elmozdulása érdekében

Az iskolai, munkaközösségi és egyéni szintű feladatsorhoz a 2007/2008-as tanévben intézkedési tervek készülnek, amelyekben megfogalmazásra kerülnek a tevékenységek, célfeladatok, sikerkritériumok, felelősök, határidők.

A folyamatok intézményi felelőse Kovácsné Mizser Andrea. A tevékenységet a minőségirányítási csoport tagjai koordinálják.

A kompetenciamérések eredményeinek javítása érdekében 2007 novemberében három munkacsoportot hoztunk létre. Mindhárom munkacsoport fő célja az, hogy az iskola tanulói az országos kompetenciaméréseken ne az elvárt szint alatt teljesítsenek.

 

A mérés-értékelés munkacsoport célja, hogy az iskolai mérések és mérőeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással és az országos mérések feladattípusaival.

Feladata:

ü      az 1-8. évfolyam mérési-értékelési tervének kidolgozása, a diagnosztikus vizsgálatok megtervezése

ü      az iskolai mérési-értékelési terv 2007/2008-as tanévtől történő elindítása, és 2008. szeptember 1-jétől ennek folyamatos működtetése

ü      az iskolai mérés-értékelés eljárásrendjének kidolgozása

ü      a mérési eredmények dokumentálása

ü      feladatbank létrehozására intézkedési terv készítése

A mérés-értékelés csoport vezetője a 2007/2008-as tanévben Kovácsné Mizser Andrea, tagjai mind az öt munkaközösségből egy-egy fő.

A módszertani munkacsoport fő célja a tantestület módszertani kultúrájának fejlesztése.

Feladata:

ü      a kollégák meglévő képesítéseinek számba vétele, belső tapasztalatátadások lehetősségeinek feltérképezése

ü      belső képzések szervezése évente két alkalommal

ü      ötletbörzék, óralátogatások, bemutató órák szervezése

ü      szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi háttér biztosítása

ü      eljárásrend készítése tevékenységéről, a munka dokumentálása

A módszertani munkacsoport vezetője a 2007/2008-as tanévben Asztalos Józsefné, tagjai mind az öt munkaközösségből egy-egy fő.

A fejlesztési munkacsoport fő célja, hogy alakuljon ki egységes működési és dokumentációs rendszer az egyéni fejlesztések nyomon követésére és értékelésére.

Feladata:

ü      a mérések utáni megbeszéléseken meghatározza a további tennivalókat

ü      közreműködik a fejlesztési tervek elkészítésében

ü      fejlesztési tevékenység eljárásrendjét elkészíti

ü      a fejlesztéseket dokumentálja

 

A fejlesztési csoport felelőse a 2007/2008-as tanévben Világos Anikó, tagjai mind az öt munkaközösségből egy-egy fő.

A munkacsoportok tevékenységükről 2007. december 1-jéig eljárásrendet készítenek, munkájukat folyamatosan dokumentálják, az elkészült dokumentumokat az igazgatónak bemutatják.

3. Fejlesztési területek

Nevelőtestületünk két fontos kompetenciaterület fejlesztésére fókuszál, szövegértés és matematika. Teszi ezt egyrészt azért, mert az országos mérések alkalmával is ezeket a területeket vizsgálják, másrészt azért, mert kulcsfontosságú a gyerekek továbbtanulása, a hétköznapi életben való helytállása, szocializációja szempontjából. Az információelemzés, önálló ismeretszerzés és képesség az élethosszig tartó tanulásra megnöveli gyermekeink esélyét a munkaerőpiacon, és elősegíti boldogulásukat.

Az alacsony motivációs index és az oktató-nevelő munka tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e területen is van javítanivaló.

A gyenge eredmények sokszor a figyelmetlen munkának köszönhetők. A tanulók figyelmének vizsgálatával és a figyelem fejlesztésével a teljesítmény növelhető.

Célunk: Az OKÉV-mérések eredményét az átlaghoz közelíteni, majd azt elérni.

 

 

4. Intézkedések

A kompetenciaméréseken való eredményes megfelelés céljából a 2007/2008-as tanévben a következő intézkedéseket valósítottuk meg.

4. 1. Iskolai mérési-értékelési rend kidolgozása az országos mérések szemléletének megfelelően

Cél:

ü      bemeneti mérésekkel a tanulók képesség és tudásszintjének meghatározása diagnosztikus céllal

ü      a fejlesztendő területek feltárása, a fejlesztés eredményességének vizsgálata

ü      kimeneti mérések a hozzáadott érték meghatározásához

ü      prevenció, a belső mérésekkel az országos mérésekre felkészíteni a tanulókat

ü      az országos mérések beillesztése az iskolai mérési-értékelési rendszerbe

Felelős: MÉCS- vezetője

Határidő: 2007. november 15.

Elvárt eredmény: a mérési- értékelési rend elkészül

Iskolai mérési-értékelési rend ld. 2. számú melléklet.

4. 2. Intézkedési terv készítése intézményi feladatbank létrehozására

Cél:

ü      mérőlapok összegyűjtése és készítése a belső mérésekhez és a tanulók fejlesztéséhez

ü      a mérőlapok könyvtárazása írásos illetve elektronikus formában

Felelős: MÉCS- vezetője

Határidő: 2007. december 1.

Elvárt eredmény: az intézkedési terv elkészül

Feladatbank létrehozásának intézkedési terve ld. 3. számú melléklet.

4. 3. A tankönyvválasztás szempontjainak meghatározása

Cél:

Olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek középpontba állítják a kompetenciafejlesztést, az alapkészségek fejlesztését

A tankönyvpiacon széles választékban állnak rendelkezésre különféle kiadók tankönyvei, taneszközei. E kiadványok minősége, tartóssága, kompetenciafejlesztés céljából való felhasználhatósága széles skálán mozog. A tankönyv használhatósága szempontjából alapfeltétel:

ü      az életkori sajátosságoknak megfelelő, az egymásra épülő fogalom- és feladatrendszer,

ü      az emészthető mennyiségű ismeretanyag,

ü      a tanulók olvasási képességeit és előzetes tudását figyelembe vevő szövegezés,

ü      valamint a tankönyvi ábraanyag sokoldalú felhasználása az ismeretek közvetítésében.

Ha a szöveg nehezen vagy csak alig érthető a tanulók számára, akkor a tankönyv akkor is használhatatlan, ha egyéb tekintetben a legkorszerűbb tanulás-módszertani elveket alkalmazza.

A Tankönyvkutató Intézet kutatási eredményeit felhasználva gyűjtöttük össze a tankönyvek kiválasztásának lehetséges szempontjait, és határoztuk meg a legfontosabb szempontokat, melynek alapján felülvizsgáltuk a használatban lévő tankönyveket.

Felelős: tankönyvfelelős

Határidő: 2008. január 15.

Elvárt eredmény: a tankönyvválasztás szempontjainak áttekintése

A tankönyvválasztás szempontjai ld. 4. számú melléklet.

4. 4. A mérés-értékelés eljárásrendjének kidolgozása

Cél:

ü      a tevékenységek pontosítása a mérések előtt, alatt, után

ü      a dokumentumok kezelésének szabályozása

Felelős: MÉCS- vezetője

Határidő: 2007. december 20.

Elvárt eredmény: az eljárásrend elkészül

A mérés-értékelés eljárásrendje ld. 5. számú melléklet.

4. 5. A módszertani munkacsoport intézkedési tervének, eljárásrendjének kidolgozása

Cél:

ü      a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése,

ü       a módszertani megújulást szolgáló folyamatok szabályozása

 

Felelős: módszertani csoport vezetője

Határidő: 2008. február 1.

Elvárt eredmény: az intézkedési terv elkészül

A módszertani munkacsoport intézkedési terve ld. 6. számú melléklet.

4. 6. A tanulói fejlesztések eljárásrendjének kidolgozása

Cél:

ü      a diagnosztikus mérések és értékelés után a fejlesztések szabályozása

ü      képességszintek és tudásszintek meghatározása, amelyek alapján egyéni és kiscsoportos fejlesztések indulnak

ü      fejlesztés idejének szabályozása, visszamérések rendjének meghatározása

ü      a dokumentumok kezelésének szabályozása

Felelős: fejlesztési csoport vezetője

Határidő: 2007. december 20.

Elvárt eredmény: az eljárásrend elkészül

A fejlesztési csoport intézkedési terve, a fejlesztési tevékenységek eljárásrendje ld. 7. számú melléklet

4. 7. Az IMIP átdolgozása

Cél:

ü      a minőségi célok áttekintése, kiegészítése

ü      az intézményvezetés szerepének, felelősségének kiegészítése

ü      a folyamatszabályozások korrekciója

ü      a belső kommunikációs rendszer korrekciója

ü      a teljesítményértékelési szempontok kiegészítése

ü      az intézményi önértékelés területeinek kiegészítése

ü      a partnerkapcsolatok korrekciója a kompetenciafejlesztés szellemében

Felelős: MÉCS -vezetője

Határidő: 2008. február 15.

Elvárt eredmény: a módosított IMIP elkészül

 

4. 8. Az intézményvezetők és a pedagógusok munkaköri leírásának módosítása

Cél:

ü      a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok és elvárások megfogalmazása.

Felelős: intézményvezető

Határidő: 2008. február 29.

Elvárt eredmény: a módosított dokumentumok elkészülnek

4. 9. Pedagógusok együttműködésének szabályozása

Cél:

ü      együttműködési formák bővítése

ü      együttműködés rendjének meghatározása

Felelős: intézményvezető

Határidő: 2008. február 29.

Elvárt eredmény: együttműködési kultúra fejlődik

5. A fejlesztési intézkedési terv által elvárt eredmények

A fejlesztési intézkedési terv elkészítésével fő célunk, hogy az intézmény kompetenciamutatói az előző évhez viszonyítva pozitív előrelépést mutatnak, tanulóink az elvárt szintet elérik.

ü      A pedagógusok felkészültebbek lesznek a mérés-értékelés területén, minden lehetőséget megragadnak tanóráikon a kulcskompetenciák fejlesztésére.

ü      Az innovatív pedagógusok belső képzéseken, órabemutatókon, adják át ismereteiket a kollégáknak a módszertani kultúra színesedése érdekében.

ü      Az iskolai feladatbank gazdag eszköztára a képességfejlesztő tevékenységnek, diagnosztikus méréseknek. Mérési feladatbank áll rendelkezésre tantárgyanként, minden tantárgyi mérésben megjelenik az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák mérése.

ü      A feladatbank létrehozásával kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök állnak a pedagógusok rendelkezésére.

ü      Tudatos a csoportos és az egyéni fejlesztés. Fejlesztési tervek és nyomon követési rendszer készül, amelyeket a pedagógusok tudnak értelmezni és használni.

Az Okév-mérések eredményei akkor is változnak, ha a fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek javulnak.

Az egyéni foglalkozások, fejlesztések, felzárkóztatások további 1 fő fejlesztőpedagógust igényelnek. Gyermekeink lelki, mentális sérülései, szociális gondjai, az ingerszegény otthoni környezet miatt 1 fő pszichológus állandó munkájára lenne szükség.

Tárgyi feltételeink javítása is szükséges:

ü      a fejlesztő foglalkozásokra alkalmas helyiség biztosítása az iskolában,

ü      a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő berendezés,

ü      lehetőség a szakirodalom bővítésére,

ü      megfelelő és szükséges oktató és fejlesztő eszközök,

ü      fénymásolási lehetőség,

ü      számítógéppark bővítése.

A fejlesztési terv elkészítése és céljainak elérése komoly kihívást jelent minden oktatási intézmény számára. Egy hagyományosan tartalomvezérelt oktatási rendszerben kell működtetni a kompetenciaalapú gyakorlatot, erősíteni a tantárgyközi szemléletet egy tantárgyközpontú gyakorlatban. Egy szélsőségesen szelektív iskolarendszerben kell befogadó iskolamodellt megvalósítani, ahol tanárközpontú módszertani környezetben tanulóközpontú, differenciált módszerekkel kell dolgozni.

 

Fejlesztési intézkedési terv / 1. számú melléklet

VÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

1-8. évfolyam mérési-értékelési rendszere

Diagnosztikus vizsgálatok

 

Fejlesztési intézkedési terv / 2. számú melléklet

Feladatbank létrehozásának intézkedési terve

Cél: Kompetenciaméréseken való eredményes megfelelés

 

Fejlesztési intézkedési terv / 3. számú melléklet

A tankönyvválasztás szempontjai

Cél: Olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek középpontba állítják a kompetenciafejlesztést, az alapkészségek fejlesztését

 

A tankönyvek használhatóságát, kompetenciafejlesztést lehetővé tevő szempontok a tankönyvek kiválasztásánál:

 

1.       Segítse az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást.

2.       Segítse a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

3.       Segítse a gondolkodási eljárások tanulását.

4.       Vegye figyelembe a tanulók olvasási képességét.

5.       Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.

6.       Támaszkodjon a tanulók előzetes ismereteire, utaljon személyes tapasztalatokra.

7.       Vegye figyelembe a tanulók előzetes tudását.

8.       A tananyag legyen életkornak megfelelően megfelelő mennyiségű.

9.       Épüljön egymásra az elsajátítandó ismeretanyag.

10.   Rendelkezzék megfelelő belső tartalommal, legyen strukturált az ismeretanyag.

11.   Kapcsolódjék a mindennapi élethez.

12.   Legyen kapcsolata más tankönyvekkel.

13.   Ne tartalmazzon hosszú körmondatokat.

14.   Alkalmazza, de csak megfelelő mennyiségben a szakszavakat.

15.   Kerülje az idegen szavak használatát.

16.   Alkalmazzon megfelelő mennyiségben főneveket és igéket, fordítson figyelmet azok arányára.

17.   Az oldalak legyenek szemléletesek, könnyen áttekinthetők, kerülje a zsúfoltságot.

18.   A képanyag mennyisége, minősége és szöveghez viszonyított aránya szolgálja az ismeretelsajátítást. Legyen figyelemfelkeltő, de nem figyelem-elterelő.

19.   A képi elemekhez kapcsolódjanak, vagy kapcsolhatók legyenek feladatok.

20.   Legyenek benne érzelmi hatást keltő eszközök, neveljen értékekre.

21.   Tankönyvcsaládok esetében a lehető legjobban áthidalható legyen a váltás az egyes évfolyamok között.

 

A tankönyvek felülvizsgálata évente történik meg.

Felelőse az igazgató, a tankönyvfelelős és valamennyi pedagógus.

Fejlesztési intézkedési terv / 4. számú melléklet

A mérés-értékelés eljárásrendje

Mérés előtt

 

 

Mérés alatt

 

 

Mérés után

 

Dokumentáció kezelése

Felelős: Iskolavezetés

-          A mérőlapok őrzése a tanév végéig elzárva

-          A mérőlapok megsemmisítése minden tanévben a papírgyűjtéskor (nevet letépni)

-          Eljárásrendek megőrzése a tanév végéig

-          Eljárásrendek megsemmisítése

-          Az összegző jelentések megőrzése addig, amíg a gyerek az iskola tanulója

 

Fejlesztési intézkedési terv / 5. számú melléklet

A módszertani munkacsoport intézkedési terve

Cél: A tantestület módszertani kultúrájának fejlesztése

 

Fejlesztési intézkedési terv / 6/A számú melléklet

Fejlesztési csoport intézkedési terve

Cél: A fejlesztési csoport éves tevékenységét koordinálni, a fejlesztések fő irányvonalát meghatározni

 

Fejlesztési intézkedési terv / 6/B számú melléklet

Fejlesztési tevékenységek eljárásrendje

Cél: A fejlesztési folyamatok menetének szabályozása

 

2/A. számú melléklet: Partneri igényfelmérés szabályozása - Közvetlen partnereink

 

2/B. számú melléklet: Közvetett partnereink

Minden év szeptember 30-ig elvégezzük a szükséges korrekciót.

3/A. számú melléklet: Partneri együttműködés, kapcsolattartás információs lapja - Közvetlen partnereink

 

3/B. számú melléklet: Közvetett partner

 

4. sz. melléklet Elsősorban vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése

4/I. számú melléklet

KÉRDŐÍV A VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Az értékelt munkatárs                                                                          A kérdőívet kitöltő az értékelt személy

Neve: ……………………………………….……                                                felettese                                                               F

Vezetői beosztása: ………………………...…..…                                             azonos szintű vezetői partnere                        P

                                                                                                                                beosztottja                                                          B

 

4/II. számú melléklet

  SZEMPONTSOR A VEZETŐK BESZÁMOLÓJÁHOZ

Azok a vezetők töltik ki, akik heti 10 óránál kevesebb óraszámban tanítanak

 

……………..TANÉV

 

Vezető neve: ……………………………………………………………………………………

 

Beosztása: ………………………………………………………………………………………

 

1. Oktatómunka

1.1. Tantárgyi eredmények

 

* Ha az eltérés ³ 0,5 rövid indoklás:

 

1.2.     Felzárkóztató, fejlesztő munka:

 

 

 

 

1.3.     Tehetséggondozó munka:

 

 

 

 

1.4.     Külső mérés(ek) eredményei OKÉV-mérések eredményei, , belső mérések trendje:

 

 

 

 

2. A munkaköri leírásban szereplő állandó feladatok ellátása (szakmai terület irányítása, tantárgyfelosztás készítése, órarend összeállítása, beiskolázás, továbbtanulás segítése, versenyszervezés, statisztika elkészítése, helyettesítések megszervezése, ügyelet megszervezése, stb.):

 

 

 

 

 

 

3. Az éves munkatervben személyre szóló feladatok teljesítése (értekezletek, rendezvények, szakmai napok szervezése, beszámoló készítése, intézményi dokumentumok készítésében, módosításában való részvétel stb.):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Az intézményi innovációban való részvétel (pályázatírás, projektmunka, stb.)

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Önképzés, továbbképzés

 

 

 

 

 

 

 

6. Egyéb közlendő, vélemény, javaslat

 

4/III. számú melléklet

Vezetői feladatokat ellátó munkatárs vezetői értékelése

Munkatárs neve: ……………………………………………..

Dátum: ………………………………………………

 

Azon vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésében, aki kevesebb, mint heti 10 órát tanít, meghatározó elem a munkaköri leírásban és az éves munkatervekben meghatározott vezetői feladatok ellátása.

Az értékelést végző vezető személyes tapasztalatai és az értékelt évenkénti beszámolója alapján az értékelési skála szerint összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást (a kiemelt területek értékelését megszoroz­va a súlyszámokkal), így kialakul a végső pontszám.

 

Értékelési skála:                (1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan                (2) gyenge, de elfogadható

                                               (3) megfelelő                       (4) jó, de nem rendkívüli                   (5) kiváló